Egykori kémek visszaemlékezéseiből olykor az olvasható ki, hogy a kémtörténetek hősei komolyan beégtek az agysejtjeikbe, Bond és társai kalandos élete pályaválasztásuknál többet nyomott a latban, mint az anyagi vagy az ideológiai megfontolás. Bár egykori ügynökök szavának fenntartásokkal szabad csak hitelt adni, Werner Stiller életrajzában, Az ügynökben mégis hihető indok, hogy a lipcsei egyetem fizika szakos, párttag hallgatójaként 25 évesen elsősorban a kalandkeresés vonzotta az NDK hírhedt titkosszolgálata, a Stasi kötelékébe. Stiller hét év alatt a főhadnagyi rangig jutott, szakterülete az atomtitkok kifürkészése volt, majd 32 évesen akkori szeretője, annak fia és a maga szabadságáért cserébe a nyugatnémet BND kezére juttatott húszezer dokumentumot. Stiller egykori munkaadóitól a Sakál nevet kapta árulásáért, nem sokon múlt, hogy ne tudjon átsétálni a nyugati oldalra – a téli gumik hiánya miatt a nyomában loholók elnapolták az utolsó szál elvarrását. Elgondolkodtató, amit Stiller a legfelső nyugatnémet körökig beszervezett, majd lebuktatott keletnémet ügynökökről ír: voltak ugyanis, akik inkább az NSZK börtönét választották, és bevárták a BND-t, mint hogy valaha is visszategyék lábukat az NDK területére.
Számos Stasi-aktával támasztja alá Stiller a történetét, ír beszervezésekről, módszerekről, titkos rádiójelentésekről, Markus Wolfról, valamint az átállásának szándékában sokáig kétkedő BND baklövéseiről – a szervezet például olyan vonatra kért tőle dokumentumokat, amely meg sem állt az NDK területén. Stiller átpártolásának fő motivációját ugyancsak a kalandkeresésben jelöli meg, az államszocializmus idiotizmusával szembeni ellenérzése amúgy nem érv. Egyedül kémpályájának utolsó munkaadójáról, a CIA-ról ír elismerően. Bevallja, 1982-ben már írt egy könyvet a történetéről, ám a CIA kérésére lényeges mozzanatokat maszatolt el. Stiller stílusa sokban hasonlít az általa idézett Stasi-dokumentumok nyelvezetére – szikáran, érzelemmentesen számol be élete több olyan mozzanatáról is, amely amúgy emberré teszi az embert. Szinte sosincsenek félelmei, gyengéd pillanatai. Csak az adrenalin érdekli: a Goldman Sachs befektetési bankház menő brókereként például festményeket csempészett.
A mai pénzügyi válságról szóló okfejtései érdekesek a jelenleg Budapesten élő Stillernek, ám még ennél is izgalmasabb a könyv meg nem fogalmazott kérdése: mi lehet az oka annak, hogy az egykori szocialista országokban az individualizmus gyakran szélsőségesebb formákat ölt, mint a nyugati társadalmakban?
(Werner Stiller: Az ügynök – Életem három titkosszolgálatnál. Nyitott Könyvműhely Kiadó, Budapest, 2011. Fordító: Malyáta Eszter.)
Súlyosan megégett két ember egy budapesti gyógyszergyárban - mutatjuk a megrázó részleteket