A verseny szervezői professzionális stábot hoztak létre a futam lebonyolítására, a szakemberek folyamatosan tájékoztatták az indulókat a várható nehézségekről. A start előtti éjszakán három értekezletet tartottak a kormányosoknak, ezeken már jelezték a készülődő vihart, és a résztvevők rendszeres kör-SMS-t kaptak az időjárás alakulásáról – mondta lapunknak Horváth László, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője. Hozzátette: a Kékszalagra – akárcsak más versenyekre – a vízi rendészet adja ki az engedélyt a hajózási hatóság bevonásával, és jogában áll lefújni a futamot, de utóbbit semmilyen körülmény nem indokolta.
Mindenki tudta, mire vállalkozik
Az alezredes felhívta a figyelmet arra, hogy a vitorlás kishajókra érvényes szabályok szerint azok bármikor, bármilyen időjárási körülmények között kimehetnek a Balatonra, a vízi rendőrök csak a fürdőzőket és a csónakokon tartózkodókat terelhetik ki a vízből a viharok közeledtével. A tó mellé telepített huszonkilenc viharjelző állomás mindegyike működött a futam alatt, s bár a riasztás 17 óra után másodfokúra emelkedett, a szél így is gyengébbnek bizonyult, mint ahogy előzőleg várták. Az automata szondák adatai szerint a szél erőssége nem érte el a nyolcvan kilométeres óránkénti sebességet. A vihar idején a vízi rendészet tíz járőrhajója tizenhárom esetben segédkezett a bajba jutott vitorlásoknál, és ötvenhét embert mentettek ki róluk. Horváth László szerint az idei Kékszalag megrendezését semmi nem hátráltatta, a versenyen indulók közül mindenki tudta, hogy mire vállalkozik, és a viadal közben milyen nehézségekre számíthat. A hatóság adatai szerint péntekre harmincnégy hajó maradt kint a vízen, ezek közül négy süllyedt el. A bajba jutott járművek partra vontatása nem tartozik a vízi rendészet feladatai közé, a járőrök csak az emberélet mentésében segédkeznek. A lehorgonyzott, nádasba sodródott vagy megfeneklett hajók mindegyikét az erre szakosodott magánvállalkozások kevesebb mint két nap alatt a kikötőkbe szállították.
Sosem látott biztonsági intézkedések
A korábbi esztendők versenyein sosem látott biztonsági intézkedéseknek köszönhetően nem volt baleset, még kisebb sérülés sem az idei Kékszalagon – hangsúlyozta lapunknak Bagyó Sándor, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnöke. A verseny egyes indulóit ért anyagi károkat a szakember szerint a rosszul felkészített hajók és a nem kellően képzett legénység okozta.
Sok versenyző nem vette komolyan a figyelmeztetést az időjárásról, a szakszolgálat – amely a legtöbb bajba jutott embert juttatta partra – szinte mindegyik hajóst jelzés alapján kezdte keresni. Ez alól csak az a három említett induló volt kivétel, aki a vízbe került, így nem volt esélye vészjelzést leadni, viszont más hajósok megadták a helyzetüket.
A szolgálatnak hét járműve van vízen a Balatonon, a regatta idejére segítőikkel tízre bővült a flotta. Tény, hogy ennyi hajóval, ennyi emberrel megfeszített munkával járt minden bajbajutotton segíteni a futam alatt, de a történtek is bebizonyították, a szakszolgálat munkája nélkülözhetetlen a hazai vizeken, a szolgálat nélkül nem lehetett volna ilyen eredményes a mentés a Kékszalagon – emelte ki Bagyó Sándor. Az elnök hangsúlyozta, hogy egyes sajtóhírekkel ellentétben a verseny előtt részletes mentési terv készült, amelyet a tanulságok alapján a következő esztendőkre fejleszteni lehet. A viharban megsérült a szolgálat zászlóshajója, a vízi és a part menti mentési munkákra egyaránt alkalmas Rupert is, de a szakemberek szerint a károkat könnyű lesz kijavítani. Szolgálatba állítása óta a Rupert és legénysége korábban nem látott helyzetekben is számos alkalommal megállta a helyét, mára bebizonyosodott, hogy egy hajó nem tehet csodát a Balatonon, a biztonságos mentéshez további hasonló teljesítményű, felszereltségű járművekre lenne még szükség.
Senki nem volt életveszélyben az idei Kékszalagon, igazolt versenyzők vettek részt rajta, mindegyiküknek jogosítványa, sportorvosi igazolása van, hajójuknak pedig biztosítása. A verseny lefújása semmilyen megoldást nem jelent a viharban, mert a háromezer emberből álló mezőny ettől még a vízen marad, s ettől a veszélyhelyzet még éppúgy fennállt volna – vélekedett lapunknak Szoják Balázs, a Magyar Vitorlásszövetség főtitkára, a Kékszalag főrendezője. A szakember szerint versenyen kívül is bárki kerülhet vészhelyzetbe a vízen, ezért a vetélkedő megszakítása nem lehet megoldás, a lényeg, hogy profi szervezéssel az indulók mindegyike biztonságban legyen a Balatonon. A vitorlázás szerelmesei tisztában vannak vele, hogy megsérülhetnek sportolás közben, de az idei versenyen – a korábbi esztendőktől eltérően – még apróbb balesetek sem voltak a hajókon – hangsúlyozta Szoják Balázs. A főrendező az egyes sajtótermékekben közöltekre reagálva elmondta: a mentési statisztikákban azok a riasztások is szerepelnek, amelyek esetében a segélykérők meggondolták magukat, mire a mentőegységek hozzájuk értek, és a hajóikon maradtak, így a valóban segítségre szorulók száma lényegesen kisebb volt, mint ami néhány híradásban szerepelt.
Litkeyék megelőzték a vihart
Minden hajósnak tudomásul kell vennie, hogy a műszaki fejlődésnek köszönhetően a mai meteorológia már működik, előrejelzéseit komolyan kell venni – mondta lapunknak Litkey Farkas, az idei Kékszalag győztese, aki immár tizedszer nyerte meg a viadalt. A kapitány hajója, a Lisa komoly hátrányba került a start után, de a jármű az erős szélben van igazán elemében, így a nyerteseknek jól jött az erősödő légmozgás. A Lisa megelőzte a vihart, 45-50 kilométeres szélben tört az élre, a legénység egyébként is jó pszichés állapotát ez pedig harci tűzzé korbácsolta – részletezte a kapitány. Litkey Farkas sikernek értékelte a mentésben részt vevők munkáját, és véleménye szerint a bajba jutott hajók vezetői is jól vizsgáztak.
A híradókban, videómegosztókon számos, a Kékszalagon induló, majd bajba kerülő versenyző nyilatkozott a riportereknek. Elmondták, hogy sokan félelmetes perceket éltek át a viharban, de egyikük sem panaszkodott a szervezésre, a mentőszolgálatok vagy a vízi rendészet munkájára, a történtekért mindannyian önmagukat okolták. A Kékszalagot, Európa leghoszszabb nagyhajós távolsági viadalát 1934 óta rendezik meg a Balatonon, a tókerülő versenyen az indulók korábban kétévenként, manapság már minden esztendőben összemérik szerencséjüket és tudásukat. A Kékszalag legjobb idejét 10 óra 40 perces idővel még ma is a Nemere II. nevű 75-ös cirkáló tartja, kormányánál néhai Németh Istvánnal, a rekordot 1955 óta nem sikerült megdönteni. Litkey Farkas és a Lisa legénysége az idén 12 óra 23 perces teljesítményével nyerte meg a viadalt.
origo.hu
Kiadták a riasztást, jégeső és szélvihar jön
