Kékszalag: a lefújásnak nem lett volna értelme

Senki nem volt életveszélyben a múlt héten megrendezett Kékszalag Telekom Nagydíjon, amikor a viadal közben vihar csapott le a Balatonra, a verseny idő előtti lefújásának pedig nem lett volna értelme – vélekednek a szervezők és a mentésben részt vevők. A regattán csaknem hatszáz vitorlás indult, ebből 339 teljesítette a csaknem százötven kilométeres távot, az időjárás miatt a szakemberek 350 embert mentettek ki a hajókról, hármukat a vízből húzták ki. A történtek ellenére a versenyen senki nem sérült meg, holott a korábbi esztendőkben rendre előfordultak kisebb balesetek, amelyeknek akkor nem volt visszhangjuk a médiában. Bár a hazai sajtó egy része azonnal a felelősök megnevezését követelte, a versenyen bajba jutott hajósok egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy saját rossz döntéseik és tapasztalatlanságuk miatt kényszerültek feladni a küzdelmet.

Csibra Tibor
2011. 07. 31. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A verseny szervezői professzionális stábot hoztak létre a futam lebonyolítására, a szakemberek folyamatosan tájékoztatták az indulókat a várható nehézségekről. A start előtti éjszakán három értekezletet tartottak a kormányosoknak, ezeken már jelezték a készülődő vihart, és a résztvevők rendszeres kör-SMS-t kaptak az időjárás alakulásáról – mondta lapunknak Horváth László, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője. Hozzátette: a Kékszalagra – akárcsak más versenyekre – a vízi rendészet adja ki az engedélyt a hajózási hatóság bevonásával, és jogában áll lefújni a futamot, de utóbbit semmilyen körülmény nem indokolta.
Mindenki tudta, mire vállalkozik
Az alezredes felhívta a figyelmet arra, hogy a vitorlás kishajókra érvényes szabályok szerint azok bármikor, bármilyen időjárási körülmények között kimehetnek a Balatonra, a vízi rendőrök csak a fürdőzőket és a csónakokon tartózkodókat terelhetik ki a vízből a viharok közeledtével. A tó mellé telepített huszonkilenc viharjelző állomás mindegyike működött a futam alatt, s bár a riasztás 17 óra után másodfokúra emelkedett, a szél így is gyengébbnek bizonyult, mint ahogy előzőleg várták. Az automata szondák adatai szerint a szél erőssége nem érte el a nyolcvan kilométeres óránkénti sebességet. A vihar idején a vízi rendészet tíz járőrhajója tizenhárom esetben segédkezett a bajba jutott vitorlásoknál, és ötvenhét embert mentettek ki róluk. Horváth László szerint az idei Kékszalag megrendezését semmi nem hátráltatta, a versenyen indulók közül mindenki tudta, hogy mire vállalkozik, és a viadal közben milyen nehézségekre számíthat. A hatóság adatai szerint péntekre harmincnégy hajó maradt kint a vízen, ezek közül négy süllyedt el. A bajba jutott járművek partra vontatása nem tartozik a vízi rendészet feladatai közé, a járőrök csak az emberélet mentésében segédkeznek. A lehorgonyzott, nádasba sodródott vagy megfeneklett hajók mindegyikét az erre szakosodott magánvállalkozások kevesebb mint két nap alatt a kikötőkbe szállították.
Sosem látott biztonsági intézkedések
A korábbi esztendők versenyein sosem látott biztonsági intézkedéseknek köszönhetően nem volt baleset, még kisebb sérülés sem az idei Kékszalagon – hangsúlyozta lapunknak Bagyó Sándor, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnöke. A verseny egyes indulóit ért anyagi károkat a szakember szerint a rosszul felkészített hajók és a nem kellően képzett legénység okozta.
Sok versenyző nem vette komolyan a figyelmeztetést az időjárásról, a szakszolgálat – amely a legtöbb bajba jutott embert juttatta partra – szinte mindegyik hajóst jelzés alapján kezdte keresni. Ez alól csak az a három említett induló volt kivétel, aki a vízbe került, így nem volt esélye vészjelzést leadni, viszont más hajósok megadták a helyzetüket.
A szolgálatnak hét járműve van vízen a Balatonon, a regatta idejére segítőikkel tízre bővült a flotta. Tény, hogy ennyi hajóval, ennyi emberrel megfeszített munkával járt minden bajbajutotton segíteni a futam alatt, de a történtek is bebizonyították, a szakszolgálat munkája nélkülözhetetlen a hazai vizeken, a szolgálat nélkül nem lehetett volna ilyen eredményes a mentés a Kékszalagon – emelte ki Bagyó Sándor. Az elnök hangsúlyozta, hogy egyes sajtóhírekkel ellentétben a verseny előtt részletes mentési terv készült, amelyet a tanulságok alapján a következő esztendőkre fejleszteni lehet. A viharban megsérült a szolgálat zászlóshajója, a vízi és a part menti mentési munkákra egyaránt alkalmas Rupert is, de a szakemberek szerint a károkat könnyű lesz kijavítani. Szolgálatba állítása óta a Rupert és legénysége korábban nem látott helyzetekben is számos alkalommal megállta a helyét, mára bebizonyosodott, hogy egy hajó nem tehet csodát a Balatonon, a biztonságos mentéshez további hasonló teljesítményű, felszereltségű járművekre lenne még szükség.
Senki nem volt életveszélyben az idei Kékszalagon, igazolt versenyzők vettek részt rajta, mindegyiküknek jogosítványa, sportorvosi igazolása van, hajójuknak pedig biztosítása. A verseny lefújása semmilyen megoldást nem jelent a viharban, mert a háromezer emberből álló mezőny ettől még a vízen marad, s ettől a veszélyhelyzet még éppúgy fennállt volna – vélekedett lapunknak Szoják Balázs, a Magyar Vitorlásszövetség főtitkára, a Kékszalag főrendezője. A szakember szerint versenyen kívül is bárki kerülhet vészhelyzetbe a vízen, ezért a vetélkedő megszakítása nem lehet megoldás, a lényeg, hogy profi szervezéssel az indulók mindegyike biztonságban legyen a Balatonon. A vitorlázás szerelmesei tisztában vannak vele, hogy megsérülhetnek sportolás közben, de az idei versenyen – a korábbi esztendőktől eltérően – még apróbb balesetek sem voltak a hajókon – hangsúlyozta Szoják Balázs. A főrendező az egyes sajtótermékekben közöltekre reagálva elmondta: a mentési statisztikákban azok a riasztások is szerepelnek, amelyek esetében a segélykérők meggondolták magukat, mire a mentőegységek hozzájuk értek, és a hajóikon maradtak, így a valóban segítségre szorulók száma lényegesen kisebb volt, mint ami néhány híradásban szerepelt.
Litkeyék megelőzték a vihart
Minden hajósnak tudomásul kell vennie, hogy a műszaki fejlődésnek köszönhetően a mai meteorológia már működik, előrejelzéseit komolyan kell venni – mondta lapunknak Litkey Farkas, az idei Kékszalag győztese, aki immár tizedszer nyerte meg a viadalt. A kapitány hajója, a Lisa komoly hátrányba került a start után, de a jármű az erős szélben van igazán elemében, így a nyerteseknek jól jött az erősödő légmozgás. A Lisa megelőzte a vihart, 45-50 kilométeres szélben tört az élre, a legénység egyébként is jó pszichés állapotát ez pedig harci tűzzé korbácsolta – részletezte a kapitány. Litkey Farkas sikernek értékelte a mentésben részt vevők munkáját, és véleménye szerint a bajba jutott hajók vezetői is jól vizsgáztak.
A híradókban, videómegosztókon számos, a Kékszalagon induló, majd bajba kerülő versenyző nyilatkozott a riportereknek. Elmondták, hogy sokan félelmetes perceket éltek át a viharban, de egyikük sem panaszkodott a szervezésre, a mentőszolgálatok vagy a vízi rendészet munkájára, a történtekért mindannyian önmagukat okolták. A Kékszalagot, Európa leghoszszabb nagyhajós távolsági viadalát 1934 óta rendezik meg a Balatonon, a tókerülő versenyen az indulók korábban kétévenként, manapság már minden esztendőben összemérik szerencséjüket és tudásukat. A Kékszalag legjobb idejét 10 óra 40 perces idővel még ma is a Nemere II. nevű 75-ös cirkáló tartja, kormányánál néhai Németh Istvánnal, a rekordot 1955 óta nem sikerült megdönteni. Litkey Farkas és a Lisa legénysége az idén 12 óra 23 perces teljesítményével nyerte meg a viadalt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.