Nagy vihart kavart Richard Sulíknak, a szlovák parlament, illetve a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt elnökének eszmefuttatása, amely szerint Szlovákia ne csak az adósságválságban fuldokló országoknak nyújtandó segítségen gondolkodjék, hanem készítsen egy B tervet is, amely a szlovák koronára való visszaállás feltételeit és ütemtervét tartalmazná. Az erőteljes bírálatok nyomán a házelnök azzal próbálta tompítani javaslata élét, hogy „szélsőséges esetre gondolt, s nem akarja, hogy Szlovákia kilépjen az euróövezetből”.
A tekintélyes gazdasági napilap, a Hospodárske Noviny által megrendelt közvélemény-kutatás eredménye azonban azt igazolta, Sulík ráérzett az országban terjedő közhangulatra, jelesül arra, hogy egyre többen gondolnak nosztalgiával a szlovák koronára.
A napilap a Focus független közvélemény-kutató intézettől rendelt felmérést arról, miként viszonyulnak a szlovák polgárok a görögöknek nyújtott segítséghez, illetve az adósságválsággal küszködő euróövezet mentőcsomagjaihoz. A felmérés szerint a lakosság nyolcvan százaléka nem adna hitelt a görögöknek, 48 százalékuk szerint vissza kellene térnie az országnak a szlovák koronához, s a megkérdezetteknek csupán a 47 százaléka bízik az euróban.
Pavol Kárász, a Szlovák Tudományos Akadémia Prognosztikai Intézetének igazgatója a Hospodárske Novinynak azzal magyarázta a jelenséget, hogy a gazdasági válság kirobbanása óta a szlovák politikai elit egymásnak ellentmondó információkat közölt az emberekkel az euró előnyeiről és hátrányairól a válságos időkben, ami „összezavarja őket”. Juraj Karpis gazdaságkutató ezzel szemben úgy véli, nem az ördögtől való gondolat Sulíké, s nem ártana Szlovákiának, ha lenne B terve arra, miként lehetne visszatérni a koronára, ha az euróövezetet az „eddiginél is nagyobb bajok fenyegetnék”. Ugyanakkor egyre több elemző mutat rá arra, hogy Szlovákiában nagy feszültségek mutatkoznak a kereslet és kínálat között, aminek csak az egyik oka, hogy az országban az átlagbérszint nagyon alacsony. Ez egyébként az euró bevezetésével vált egészen kézzelfoghatóvá, hiszen a szomszédos Ausztriával immár átszámolás nélkül tudják összehasonlítani a szlovákok, hogy mi a különbség a mintegy 750 eurós szlovák bruttó bér és az ausztriai mintegy 2400 eurós átlagkereset között. A bérezés mellett a másik problémát a magas árak okozzák. Erre az Eurostat elemzése is rámutatott, amely szerint az energiahordozókra, az élelmiszerekre és a munkába járáshoz szükséges közlekedési kiadásokra Szlovákiában a bérek 71 százalékát kénytelenek fordítani az emberek, ezzel szemben Lengyelországban 63-at, de Magyarországon is csak 65 százalékot.
origo.hu
Súlyosan megégett két ember egy budapesti gyógyszergyárban - mutatjuk a megrázó részleteket
