Családok százezreinek anyagi helyzetén javít a gyermekek után járó személyijövedelemadó-kedvezmény – tudtuk meg a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV). A hatóság kérdésünkre felvilágosítást adott az idei esztendő első öt hónapjának adóügyi adatairól. Ezekből kiderült, hogy január és május között havonta átlagosan 810 ezer szülő élt a 2011. január elseje óta igénybe vehető gyermekkedvezmény lehetőségével. A több mint háromnegyed millió polgár havonta átlagosan 13 milliárd forinttal fizetett be kevesebbet a közkasszába, vagyis egy szülőre havi 16 ezer forint könnyítés jutott.
Mint ismeretes, az idei esztendő első napján életbe lépő adószabályok kimondják: a családi kedvezmény az egygyermekes szülők közterhét havi tízezer, évi 120 ezer forinttal mérsékli. A két gyermeket nevelők havi húszezer, évente 240 ezer forintnyi adócsökkentést kaphatnak.
*
A három- és többgyermekeseknek gyermekenként havi 33 ezer forint adóenyhítés járhat. Az adóhivatal rámutatott: vannak olyanok, akik azért nem tudják a kedvezmény teljes összegét igénybe venni, mert a keresetük után fizetendő adó kisebb, mint a lehetséges tehercsökkentés. Mindez ugyanakkor azt is jelenti, hogy az érintetteknek egyetlen fillér személyi jövedelemadót (szja) sem kell leróniuk. A NAV közlése szerint meghaladja a 140 ezret azoknak a szülőknek a száma, akiktől idén az állam nem vont el pénzt szja címén. A hatóság ezzel kapcsolatban arra világított rá, hogy a szülők megoszthatják egymás között a gyermekük után járó adókedvezményt. Vagyis, ha az enyhítést az egyik szülő – alacsonyabb fizetése miatt – csak részben tudja kihasználni, úgy a kedvezmény fennmaradó részével a másik szülő adója csökkenthető. A megosztás módszerét az első öt hónapban – átlagosan havi – százezer házas- vagy élettárs választotta. A hatóság végezetül rögzítette: az eddigi adatok az év végéig biztosan emelkednek. Már csak azért is, mert a családi adókedvezmény az idei esztendőről szóló, jövő májusig beadandó adóbevallásban is igényelhető.
A Raiffeisen vezető elemzőjétől azt kérdeztük: a tapasztalatok szerint mire költik az emberek a náluk hagyott összegeket. Török Zoltán elöljáróban azzal kezdte, hogy az adóváltozások nyerteseinek a magasabb keresetűek és a gyermeket nevelő személyek nevezhetők. A szakértő szerint ezek a társadalmi csoportok komoly adósságokat görgetnek maguk előtt, ráadásul jelentős részük svájcifrank-alapú jelzáloghitelt vett fel korábban. – Az előnyösebb helyzetbe kerülő személyek legalább fele – a rezsiköltségek kifizetése mellett – a kölcsön törlesztésére fordítja az adóintézkedések nyomán nála hagyott összeget – fogalmazott Török Zoltán. – Ez azt jelenti – folytatta –, hogy a magas svájcifrank-árfolyam jóformán kiszivattyúzza az országból annak a pénznek egy részét, amit a kormány a társadalomnak szánt.
A vezető elemző szerint az érintettek nagyjából tíz százaléka teszi félre a többletet, míg ennél kisebb lehet azok köre, akik előtörlesztésre, hiteleik visszafizetésére fordítják azt a pluszpénzt, amihez az új adószabályok nyomán jutottak. A szakértő úgy véli: általában a kisebb összegű és rövidebb futamidejű kölcsönöket, például az autóhiteleket fizethetik vissza az új közteher-viselési szisztémával jobban járó polgárok. – Fogyasztásra csak kevesek költik az őket megillető többletet, némelyeknek akár hosszabb-rövidebb nyaralásra is futhatja – vélekedett Török Zoltán. Azt ugyanakkor az elemző nem tartja valószínűnek, hogy egyesek önmagában csak a számukra kedvező adóváltozás miatt vágjanak bele drágább vagyontárgyak, például új autó vásárlásába.
A szakértő rámutatott: az egykulcsos adórendszer idei hatásait a 2011-es évről szóló adóbevallások elemzése után, vagyis jövő nyáron ismerhetjük meg teljes egészében. Az ugyanakkor már most nyilvánvaló – fogalmazott Török Zoltán –, hogy a januártól élő új közteher-viselési rendszer hosszabb távon segítheti a gazdasági folyamatok tisztulását, emellett a gyermekvállaláshoz is biztosabb alapot teremthet.
Gázolás történt a Blaha Lujza téren, nem jár a 4-6-os villamos - fotó