Szakértők: széthullás vagy együttműködés

Hiába tűntek nagyon eltökéltnek az eurózóna vezetői az adósságválság megoldásában a tegnapi találkozójukon, nem tudni, bírni fogják-e a következő hónapok viharait az euró rogyadozó pillérei.

A kontinens gazdaságának minden problémáját nem oldhatja meg az eurózóna vezetőinek tegnapi találkozója, de az kiolvasható belőle, hogy melyik úton indul el az unió: a szorosabb együttműködést és a szigorú fiskális politikát, vagy a széthullást választja – mondták el a lapunknak nyilatkozó elemzők. Fazakas Péter, a Buda-Cash elemzője szerint a tegnapi találkozó fordulópont az eurózóna történetében, mert a piacok már megunták az unió vezetőinek hónapok óta tartó időhúzását, és konkrét lépéseket várnak. A lapzártánkig kiszivárgott információk szerint születhet néhány olyan döntés, amely valódi változást eredményezhet. Az egyik ilyen megoldás az Európai Pénzügyi Stabilitási Alap működési kereteinek bővítését jelenti. Eszerint az alap hitelkeretet nyújthat a bajba kerülő államoknak, így akadályozva meg, hogy spekulációk célpontjává váljanak, mint nemrégiben Spanyolország és Olaszország.
Az elemző azt is hozzátette, a tegnapi találkozó kimenetele nem csak az eurózóna országaiban élők számára fontos, a hatalmas devizahitel-állomány miatt a magyar lakosság számára sem mellékes, hogy miként alakul az euró és a svájci frank viszonya. Márpedig sikertelen válságkezelés az euró és a forint gyengülését és a frank erősödését eredményezné.
Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője úgy látja, a befektetők pozitív várakozásokkal néztek a tegnapi találkozó elé. Ennek köszönhető, hogy a hét közepén lélegzethez jutottak a piacok, s az euró és a forint is erősödött a svájci frankhoz képest. Ugyanakkor az elemző szerint a görög helyzet megoldása nagyon messze van. Még mindig nem dőlt el, hogy elkerülheti-e az államcsődöt a dél-európai ország a következő években.
Bogár László közgazdász kifejezetten szkeptikusan tekint az európai pénzügyi elit megoldási kísérleteire. A szakember úgy véli, nem sok jóval kecsegtet, hogy az eurózóna vezetői a mai napig nem néztek szembe a problémák valódi okaival. – Az eurózóna lakosságának többségét még mindig rosszindulatú, leegyszerűsített magyarázatokkal traktálják a vezetők – tette hozzá a közgazdász. Ezek egyike, hogy a bajban lévő déli országok lakói lusták, nem dolgoznak, de költeni szeretnek, és elvárják, hogy az északi államok adófizetői törleszszék a számláikat. Bogár László szerint ez az állítás nagyon távol áll az igazságtól. A Görögországnak megítélt pénzeket ugyanis nem a görög társadalom kapja, hanem a pénzügyi hatalom. – Az a hatalom, amelyik a fizetési nehézségekkel küzdő államokat adósságcsapdába kergeti azáltal, hogy egyre drágábban és drágábban hajlandó finanszírozni őket – közölte a közgazdász.