Szeszipar: nem apad el az adóbevétel

Nem számottevő a pálinkatörvény liberalizálása miatti jövedékiadó-kiesés – közölte lapunk megkeresésére a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az otthoni főzést legalizáló és ötven literig adómentessé tevő rendelet tavalyi életbelépésétől sokan féltették az államkasszát.

Dénes Zoltán
2011. 07. 30. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Számításaink szerint a pálinkatörvény módosításának hatálybalépése az alkoholtermékek forgalmára, illetve az utánuk származó jövedékiadó-bevételre eddig nem gyakorolt számottevő hatást – közölte megkeresésünkre a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) sajtóosztálya. Emlékezetes, hogy a jogszabályváltozás tavaly nyári életbeléptetése után sokan úgy vélték, erősödni fog a feketegazdaság, és jelentősen csökken majd a jövedékiadó-bevétel. Mint ismert, az új rendelkezés értelmében a magánszemélyek nemcsak bérfőzéssel, hanem saját desztillálóberendezéssel, adóraktári engedély nélkül is készíthetnek pálinkát. Ezt legfeljebb 50 liter mennyiségben és kizárólag saját fogyasztásra tehetik meg adómentesen. A pálinkafőzés liberalizációjáért elsősorban V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára állt ki. Mint mondta, a törvénymódosítás vidékfejlesztési szempontból fontos. Például lehetőséget teremt arra, hogy a gazdálkodók felhasználják háztáji gyümölcsfáik termését. Álláspontja szerint a változás nyomán az emberek szabadon dönthetnek saját gyümölcsük felhasználásáról, s a kistermelők is legálisan főzhetnek pálinkát. A párlatot a gazdaság helyén folytatott vendéglátás- vagy szálláshely-szolgáltatásnál zárjegygyel ellátva, s legfeljebb kétliteres palackokban el is adhatják. Az egyéb értékesítésre szánt pálinkánál – vagy az ötven liter feletti mennyiség főzésénél – továbbra is meg kell fizetni a jövedéki adót.
Az NGM beszámolója szerint a jelenleg érvényes jövedékiadó-mértékkel számolva egymilliárd forint adókiesés jelentkezhet a liberalizáció miatt. Csak a pálinka esetében azonban ki kell emelni, hogy tavaly nem volt jó a gyümölcstermés, bár kedvezőbb körülmények esetén sem feltétlenül emelkedett volna az alkoholtermékekből származó bevétel, hiszen a pálinka forgalmának növekedése egyben más alkoholos italok forgalmának csökkenésével is jár. A saját gyümölcsből történő határérték feletti – vagyis az ötven litert meghaladó mennyiség után – a saját vagy kisüzemi pálinkafőzésből az idei első fél évben 4,5 millió forint adóbevétel folyt be a költségvetésbe. A korábbi évek tendenciái alapján a minisztérium éves szinten 15-20 millió forintos bevételre számít.
A bérfőzési szeszadóból – ami a jövedéki adó fele – tavaly az első fél évben 2,3 milliárd, 2009 első fél évében pedig 1,8 milliárd forint folyt be az államkasszába. Az adómentességi küszöb bevezetése, illetve a házi pálinkafőzés engedélyezése előtti években a költségvetésnek ezen a címen évi öt-hatmilliárd forint bevétele származott, kedvező gyümölcstermés esetén akadt példa nyolcmilliárd forintos éves bevételre is. Magyarországon a kereskedelmi célból előállított pálinka mennyisége évente másfél-kétmillió liter, bérfőzésben pedig a törvénymódosítás előtt még mintegy ötmillió litert állítottak elő.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.