A zöldségtermelők mindössze 400 millió forint körüli kártérítési igényt jelentettek be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak (MVH), miközben a németországi hasmenéses járvány miatti bevételkiesésük megközelíthette a tízmilliárd forintot. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) tegnap arról számolt be, hogy az érintett termelők összesen 4511 tonna zöldségféle – főként uborka – kivonására, vagyis megsemmisítésére igényeltek támogatást, valamivel több mint 1,5 millió euró értékben. Ez az unió által megállapított és a szaktárca által is használt 266,85 eurós átváltási árfolyammal számolva alig haladja meg a 400 millió forintot. Ebből közvetlenül 255 milliót igényeltek maguk a kárt szenvedett termelők, a maradék összegre pedig a termelői értékesítő szervezetek adtak be kártérítési igényt. Az MVH csak olyan kérelmeket utasított vissza, amelyekről kiderült, hogy az érintettek véletlenül kétszer nyújtották be: egyéni termelőként és termelői értékesítő szövetkezet tagjaként is. Vagyis még az sem állítható, hogy a visszautasított kérelmek nagy száma miatt alakult volna ki az alacsony kártérítési igény.
A termelők egyébként lapunknak már korábban is jelezték, hogy a kólibaktérium okozta járvány és pánik miatt elszenvedett káruk jelentős részét esélyük sem lesz megfizettetni az unióval, mivel az erre vonatkozó rendelet alapvetően hibás. – Tény, hogy az igényelt összegek uniószerte csak a valós veszteségek 15-20 százalékát tudták lefedni – válaszolta kérdésünkre Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FriutVeb) elnöke. Példaként említette Spanyolországot, ahol 200 és 600 millió euró közötti összegre becsülték a károkat, s ehhez képest végül alig 74 millió eurós támogatási igényt tudtak bejelenteni. A probléma tehát az, hogy maga az uniós rendelet életszerűtlen volt, mivel eleve egy hónappal az esemény bekövetkezte után született, ekkorra pedig a gazdák a károk jelentős részét már elszenvedték. Ráadásul csak a megsemmisített zöldség utáni jóvátételt tették lehetővé, az indokolatlan árcsökkenést nem vették figyelembe. Mártonffy Béla szerint az uniós döntéshozóknak meg kellett volna várniuk, hogy a tagországok előre meghatározott kritériumok alapján összesítsék a valós károkat; ezt követően reálisabb kártérítést állapíthattak volna meg.
origo.hu
Súlyosan megégett két ember egy budapesti gyógyszergyárban - mutatjuk a megrázó részleteket
