Véget ért a turulháború

Napokkal ezelőtt érkezett meg a hegyvidéki önkormányzathoz Belváros-Lipótváros jegyzőjének határozata a turulszobor végleges fennmaradási engedélyéről – közölte lapunkkal Váczi János XII. kerületi fideszes alpolgármester. Ezzel a döntéssel végleg lezárult az a támadássorozat, amelyet az elmúlt hat évben a volt balliberális hatalom folytatott ősi magyar jelképünk, a válogatás nélküli háborús áldozatok emlékműve ellen.

Falhúzás kettős mércével. A turulszobor avatása előtt néhány nappal egy másik alkotást, a második világháború zsidó áldozataira emlékező Igazak falát is engedély nélkül állíttatták fel a XII. kerületben. A falra nyolcszáz nevet véstek: azokét, akik a második világháború alatt segítséget nyújtottak a származásuk miatt üldözötteknek. Bár az akkori fővárosi többség ehhez az emlékműhöz sem járult hozzá, az eljárást arra hivatkozva állították le, hogy a fal nem számít szobornak.

Váczi János lapunknak elmondta: a végleges fennmaradási engedéllyel hatéves közigazgatási köntösbe bújtatott politikai támadássorozat ért véget, békében nyugodhatnak a Hegyvidéken elhunyt második világháborús áldozatok. Nekik a XII. kerület még 2005-ben állított emléket.
– A főváros előző vezetése annak ellenére nem járult hozzá évekig az Istenhegyi út és a Böszörményi út sarkán emelt emlékmű fennmaradáshoz, hogy a kerület mind a talapzatra, mind pedig a szoborra megszerezte az engedélyt és a jóváhagyást. Demszky Gábor volt SZDSZ-es főpolgármester célja egyértelműen az volt, hogy feszültséget szítson Budapest hagyományosan konzervatív, polgári városrészében. Pokorni Zoltán, a Hegyvidék fideszes polgármestere még azt is javasolta, hogy a turulszobor legyen csak katonai emlékmű, a polgári áldozatoknak építsenek egy másikat. Ezt előbb elfogadta a Fővárosi Közgyűlés korábbi MSZP–SZDSZ-es többsége, majd amikor a kerület megterveztette, megpályáztatta a másik emlékművet, mégsem járult hozzá a fennmaradáshoz – emelte ki Váczi János.
Pokorni Zoltán javaslatára az Országgyűlés még tavaly nyáron törvényt módosított, hogy Magyarország bármely önkormányzatához hasonlóan a fővárosi kerületek is maguk dönthessenek arról, milyen emlékműveket állítanak a közterületekre.
Emlékezetes, az ügyben a Fővárosi Bíróság még 2009 júniusában kihirdetett jogerős ítéletével elutasította a XII. kerület keresetét a fennmaradás ügyében. Az elmúlt hat évben hol kerületi jegyzők, hol akkori államigazgatási hivatalok hoztak folyamatosan egymással szögesen ellentétes határozatokat, míg végül az emlékmű bontása jogerősen végrehajthatóvá vált. Erre már azonban nem volt ereje az akkori hatalomnak.
A képtelen helyzet úgy állt elő, hogy a fideszes kerületi önkormányzat indítványát politikai okból elutasította a Fővárosi Közgyűlés balliberális többsége, Mitnyan György akkori polgármester ennek ellenére 2005 októberében felállíttatta az emlékművet. Demszky Gábor volt „nyilasszimbólumnak” nevezte ősi magyar jelképünket, az SZDSZ tüntetéseket szervezett a turulszoborhoz, egy magát művésznek nevező férfi még az emlékmű meggyalázásától sem riadt vissza.