A XXI. század technikai fejlettség egy százéves technológia megdöntésére készül. A kisebb-nagyobb fejlesztések és átalakítások mellett 1895-ös feltalálása óta töretlenül tartó filmszalagos mozivetítéseket hamarosan felválthatja a digitális technológia. A 35 millimétereses celluloid évtizedekig monopolhelyzetben volt a piacon, mivel minden más anyagnál tartósabbnak bizonyult, egyúttal könynyen sokszorosítható volt. A mozik derekasan játszották a különféle méretű pergetett filmeket, ám mára ez a technológia túlhaladottá vált.
Az utolsó szalmaszál
A vezető amerikai filmstúdiók 2002-ben határozták meg a digitális mozizás paramétereit, amelyek magas színvonalúak, s előnyük, hogy a vetítések során nem romlik az anyag minősége. Ellenben egy celluloidkópia állaga már néhány vetítés után romlásnak indul.
A világszerte Digital Cinema Initiatives (DCI) néven ismert szabványban a képfelbontástól függően 2K vagy 4K rendszerekről szokás beszélni. A magyar digitális termek 2K felbontású DCI-rendszerek, amelyekből július 1-jei állás szerint 66 van Magyarországon, ebből 46 a Cinema City többtermes mozijaiban – mondta lapunknak Mester György, a Mozisok Országos Szövetségének elnöke. A szám napról napra nő, ugyanis folytatódik a Cinema City digitalizálása, és másfél hónap alatt további 20-25 terembe szerelik be a korszerű technikát – tette hozzá. Ráadásul a Cinema City egyes multiplexeiben hagyományos 2D vetítőtermek is indulnak, a nagy teremszám lehetővé teszi, hogy a 3D filmek mellett a hagyományos filmek egy része is megjelenhessen digitális formában.
Vidéken a multiplexek mellett Gyöngyösön, Szegeden, Egerben, Balatonfüreden, Cegléden és Nagykanizsán, a fővárosban az Urániában és a Puskinban van digitális vetítési lehetőség. Bakos Edit, az Art-mozi Egyesület elnöke a lapunknak elmondta, az artmozik számára az utolsó szalmaszálat jelentheti a tervek szerint augusztusra ígért pályázat. Az idei költségvetésben az Országgyűlés külön soron szerepelteti azt a 100 millió forintos keretösszeget, amelyet a Nemzeti Erőforrás Minisztérium pályázattal kíván a jelentkező artmozik digitalizálására biztosítani. Az Európai Unió Media programja is kiírt hasonló pályázatot szeptember 15-i határidővel és 2 millió eurós keretösszeggel, amelyben az elnyerhető támogatás maximuma 20 ezer euró, de a pályázatban elvárt 50 százalékos önrész a magyar artmozik számára magasnak tűnik.
Javulhatna a filmellátás
A régió országaiban jóval előrébb tartanak a digitalizációban, Lengyelországban és Csehországban is komoly állami támogatással valósul meg a mozik modernizációja, mondta az elnök asszony. Szerinte legalább 15 mozi jelentkezne a pályázati kiírásra, s ha van egy jó minőségű rendszer, akkor akár a már digitalizált magyar filmtörténeti darabok is vetíthetők lennének. Nincs idő késlekedni, különben nemcsak a lemaradásunk nő, de az artmozik is bezárnak – mondta Bakos Edit. Ezt erősítette meg Mester György is, hozzátéve, hogy az art- mozik többségében jelenleg egy nem sztenderdizált, szerényebb színvonalú digitális rendszer működik, amely az elmúlt időszakig artfilmek és magyar filmek forgalmazására szolgált és kétségtelenül sokat segített az art moziknak a túlélésben. Ám míg a DCI biztonsági rendszere elfogadott, addig a magyar e-cinema rendszer paraméterei hallgatólagos megállapodáson nyugszanak, s emiatt több forgalmazó, illetve számos nagyszabású film nem jelenhet meg a rendszerben. A nagy amerikai stúdiók számára pedig különösen fontosak a biztonsági feltételek az egyre növekvő kalózipar miatt. Mester szerint ha a DCI-rendszer kiépül az artmozikban is, javulhat a vetítőhelyek filmellátása. Az artprofilt a jelenlegi körülmények között muszáj vegyesebbé tenni, amire már most is vannak kísérletek, például az operavetítések formájában – mondta az elnök. Nem utolsó érv a digitális mozizás mellett, hogy a DCI-kópiák terjesztése nagyságrendekkel költséghatékonyabb, amellyel lehetővé válik egy film lényegesen több moziban való egyidejű vetítése.
Lényeg a költséghatékonyság
Bíró Tibor, a Cinemis Nonprofit Kft. ügyvezetője hangsúlyozta, az anyagi megfontolások egy fesztivál költségvetésében is számottevőek lehetnek. Magyarország egyik legjelentősebb nemzetközi filmfesztiválja, a miskolci Cinefest igazgatójaként idén megállapodást kötött az egyik vezető nemzetközi gyártó céggel, a Christie Digitallal, amely a fesztivál idejére digitális technológiát biztosít. – Számunkra ez költséghatékonyabb a 35 milliméter kiváltásával, miközben a vetítések minősége állandó – nyilatkozta Bíró Tibor. A 2K-s DCI-rendszer a fesztivál végén távozik Miskolcról, ahol szintén bíznak a mozidigitalizációs pályázat kiírásában.
Jelenleg mintegy 315 moziterem működik országszerte. Pontos adatok nincsenek, mert a moziüzemeltetéshez mindössze tűzoltósági engedély szükséges. A hagyományos vetítőhelyekre, kisvárosi mozikba akár a premier után csak hónapokkal juthatnak el az alacsony kópiaszámú filmek, illetve azok az alkotások, amelyek először a nagyobb multiplexekbe kerülnek. A mozidigitalizálás a nemzeti filmgyártást is segítheti, Csehországban például kimutatottan nőtt a nemzeti film versenyképessége a digitális terjesztéssel. A szomszéd zöldebb kertjétől függetlenül itthon is lenne hova előrelépni ezen a területen.
origo.hu
Magyar Péternek és az RTL-nek már nem fontos az árvíz
