Múlt héten nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat. A Felvi.hu elemzése szerint a 141 ezer jelentkező közül első körben csaknem 98 ezren nyertek felvételt valamelyik egyetemre, főiskolára. Noha az arány kétharmados, a tavalyi hetvenről 69,4 százalékra csökkent a bejutók száma.
Majdnem minden ötödik jelentkező (19,3 százalék) valamilyen gazdaságtudományi képzésre szeretett volna leginkább bejutni, tíz százaléknál többen választották első helyen a műszaki képzést (13,7 százalék), kilenc-tíz százalékkal nőtt a művészeti és művészetközvetítési képzésre jelentkezők száma. A társadalomtudományi és bölcsészettudományi karokat viszont kilenc-tíz százalékkal kevesebben választották a tavalyihoz képest. A legtöbben gazdálkodási és menedzsment szakot jelöltek meg elsőként (3694), második helyre szorítva a tavaly legnépszerűbb turizmus-vendéglátást (3622). A mérnök-informatikus képzés megtartotta a tavalyi harmadik helyét (2836), a gépészmérnöki képzés két helyet javítva a negyedikre ugrott (2576).
A maximális 480 pontot sehol nem kellett elérni a felvételhez. A legmagasabb pontszám az államilag finanszírozott képzésben a Budapesti Corvinus Egyetemen kellett a bekerüléshez, a nemzetközi gazdálkodási alapszakon 463 pont a határ. A második és harmadik legmagasabb pontszámot is ebben az intézményben kellett elérniük a leendő elsőéveseknek, gazdálkodási és menedzsment szakon 457, társadalomtudományi karon 453 pontot.
Orvosképzésben a budapesti Semmelweis Egyetemen az általános orvos szakon 436, míg a fogorvosin 433 volt a ponthatár, ugyanezen képzésekre a Debreceni Egyetemen 417, illetve 423 pontot kellett elérni. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az építészmérnök-képzésben 382, az építőmérnökin 346, míg a mérnök-informatikus szakon 370 pontra volt szükség. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) politológia szakon 435, a jogászképzésben 427 pontot kellett hozni. A Debreceni Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen a jogász szakra egyaránt 418 pontot kellett elérni.
Kommunikáció szakon az ELTE-n 442, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán 415 pontot kellett teljesíteniük a diákoknak a bekerüléshez.
A Színház- és Filmművészeti Egyetemen színművész szakra 400 pont kell a bejutáshoz, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen az alkalmazott látványtervezésen 394 a ponthatár. A Budapest Kortárstánc-főiskolán a táncművészeknek 392 pontot, a Magyar Táncművészeti Főiskolán 220 pontot kellett szerezniük. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen az építőművészet szakot választóknak 380 pontra volt szükségük. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen a kórusvezető szakirányhoz 296 pontot kellett elérni. A Rendőrtiszti Főiskolán igazgatási-biztonsági szakirányra 232 pont kellett.
Az alapképzésekre bejutók 75 százaléka államilag támogatott helyre nyert felvételt, ahol nem kell tandíjat fizetni. Az összes felvett diák közül csaknem 40 ezren alap- és egységes osztatlan, államilag finanszírozott nappali képzésre kerültek be. Ehhez hozzájön a felsőfokú szakképzésre és a korábban keresztfélévben felvettek száma, így jön ki az 53 450-es államilag támogatott keretszám (ami nagyjából háromezerrel kisebb a tavalyinál). A mesterképzésen a meghirdetett 19 600 helyet nem töltötték fel. A 26 ezer jelentkezőből 16 ezer hallgatót vettek fel, közülük 84 százalék került be az államilag finanszírozott képzésbe.
– A veszprémi székhelyű Pannon Egyetem költségtérítéses mérnök-informatikus szakán 478 pont az idén a felvételi ponthatár, s ezzel az országos csúcstartó – mondta Friedler Ferenc. Az egyetem rektora hangsúlyozta, ezen a szakon az államilag támogatott képzés esetében is magas, 375 pont a határ, ez öt ponttal magasabb a műegyetemen megszabottnál is.
– A tavalyinál is több hallgatót vettek fel a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjának három karára, a felvételi eljárás tehát sikeresnek mondható – jelentette be Gadányi Károly. Az egyetemi központ elnök-rektorhelyettese elmondta, a három karon elindított 80 képzésre összesen 1478 hallgató került be, 1112 diák államilag támogatott, 366 pedig költségtérítéses helyre. Az államilag támogatott képzésekre csaknem százzal több jelentkezőt tudtak felvenni, mint tavaly. A felvettek száma pedig összességében harminckilenccel növekedett.
– A Miskolci Egyetemre jelentkezők több mint 40 százalékát vették fel; az új tanévben a tavalyinál 107-tel több, 3432 elsőéves kezdheti majd meg tanulmányait, és a pótfelvételin még legalább félezren kerülhetnek be az intézménybe – mondta Patkó Gyula, az intézmény rektora. Közölte, jelentősen, csaknem 15 százalékkal – a tavalyi 1124-ről 1285-re – nőtt a költségtérítéses képzésre felvételt nyerő fiatalok száma is, ami határozottan jelzi, hogy egyre többen biztosak az itt szerzett diploma értékében, és áldoznak is rá.
– A Debreceni Egyetem az ország legnépszerűbb vidéki egyeteme, ezt jelzik az idei felvételi adatok is – közölte Fábián István. A rektor elmondta, a mostani felvételi eljárásban minden korábbinál többen, 8298-an kerültek be az államilag finanszírozott és a költségtérítéses helyekre.
– Valószínűleg ez volt az utolsó békeév a felvételik szempontjából, ugyanis várhatóan jelentősen változik a felsőoktatás a jövőben – mondta a Szegedi Tudományegyetem rektora. Szabó Gábor hangsúlyozta, intézményük jó néhány éve az első három legnépszerűbb egyetem között van, az ELTE után a Debreceni Egyetemmel fej fej mellett haladnak. A jelentkezésekben és a felvettek számában a korábbi évekhez képest jelentős változás nem volt, csupán ötszázalékos csökkenést tapasztaltak.
origo.hu
A honvédelmi miniszter üzent a magyar katonákat becsmérlő Magyar Péternek
