Állami kézben a vidéki kórházak is?

Az alapfokú oktatás és a fővárosi kórházak mellett a vidéki fekvőbeteg-ellátó intézmények is állami működtetésbe kerülhetnek – tudtuk meg. Információink szerint nemcsak a megyei fenntartású nagy kórházakat, hanem a kisebb városi intézményeket is átvenné az állam.

Kérdéses ugyanakkor az átadás-átvétel időpontja, bár az valószínűnek tűnik, hogy a fővárosi kórházakkal kezdenék a sort. Nem tudni továbbá, hogy mely állami szervezet látná el az intézmények felügyeletét, mint ahogy azt sem, ellentételezné-e esetleg az állam annak az összegnek egy részét, amelyet korábban az önkormányzatok fejlesztésekre vagy működési támogatásra fordítottak.
*
Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára tegnap sajtótájékoztatón ismertette az új önkormányzati törvény tervezetét, amely azonban korántsem ad teljes képet, fontos részleteket csak az ágazati törvények tisztáznak majd. A tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón Tállai azt mondta, hogy az alapellátást továbbra is önkormányzatok szerveznék, a járóbeteg-ellátást pedig abban az esetben, ha az nem kórházzal integrált. A részleteket firtató újságírói kérdésekre azt felelte, hogy ezeket majd az ágazati törvényekben mondják ki.
A Magyar Nemzet egyeztetéseket jól ismerő forrása azt mondta, „van realitása annak, hogy a városi és megyei fekvőbeteg-ellátást végző intézmények állami kézbe kerüljenek”. – Első lépésben a budapesti kórházak kerülhetnek sorra – tette hozzá.
Mint ismert, a fővárosi intézmények átadását már hónapokkal ezelőtt bejelentette Tarlós István főpolgármester és Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár. A részletek azonban azóta sem tisztázódtak, és érdemi lépés sem történt az átadás-átvételben. Kérdés például, hogy pontosan melyik állami szervezet felügyelné az intézményeket. Egyesek szerették volna, ha a Semmelweis Egyetemhez tartoznának, míg mások a nemrég létrehozott egészségügyi mega-háttérintézményt, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet (Gyemszi) vagy a kormányhivatalokat jelölnék ki felügyeleti szervként. További bonyodalmat okozhat, hogy egyes fővárosi politikusok szeretnék elérni, hogy az állam „kárpótlást” fizessen Budapestnek a kórházak után. Elképzeléseik szerint az államnak el kellene ismernie és meg kellene fizetnie a kórházakra eddig költött összegeket, köztük a működési ráfordításokat és az eszközpótlást. Szeretnék továbbá, ha az állam átvállalná a kórházakkal kapcsolatos kártérítési felelősséget, a perekkel járó jogi kötelezettséget, valamint a kórházak adósságait. Kérdés, hogy előáll-e hasonló javaslattal valamely vidéki önkormányzati vezető. A kórházak állami kézbe adásával egyébként a Fidesz több erős embere sem értett egyet korábban. Pedig akkor Szócska Miklós még csak arról beszélt, hogy kizárólag azokat a fekvőbeteg-ellátókat vennék át, amelyek működtetését a továbbiakban nem vállalja az önkormányzat. Igaz, rögvest hozzátette, hogy az állam nem a kórházak szemétledobója.
Amint azt tegnap megírtuk, önkormányzati feladat marad a településfejlesztés és -üzemeltetés, a területrendezés, valamint a kultúra is. A szociális ellátásban a gyermekekkel kapcsolatos ellátást az állam, az idősekkel kapcsolatban pedig az önkormányzat nyújtaná – közölte a szakterület államtitkára. Tállai András hangsúlyozta, hogy minden helyi közösséget – lakosságszámtól függetlenül – megillet az önkormányzás joga. Megerősítette, hogy a tervek szerint a jövőben közös önkormányzati hivatalok jöhetnek létre a járásokon belül, a megyei önkormányzatok pedig területfejlesztési feladatokat látnak majd el.
Szintén tegnap írta meg lapunk, hogy a megyei jogú városok státusa megszűnik, a megyei közgyűlési rendszer pedig „vegyes” lesz. A polgármesterek legitimitását erősítenék azzal, hogy a járási hivatalok vezetőit alájuk rendelnék. (A jegyzőket jelenleg a képviselő-testület nevezi ki, illetve menti fel – a szerk.) Ha kétszer egymás után nem tud összeülni a képviselő-testület, akkor a polgármester döntéseket hozhat majd a település működése érdekében – hangsúlyozta Tállai.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy a kormány a feladatfinanszírozás-alapú önkormányzati rendszert támogatja. Ez azt jelenti, hogy a települések nem vállalhatnak olyan feladatokat, amelyeknek nem ismerik a finanszírozási forrását. Tállai hangsúlyozta, hogy a finanszírozásban és a hitelfelvételben is erősebb állami kontrollt vezetnek be. Ennek egyik eszköze egy olyan informatikai rendszer lesz, amely lefedi az önkormányzati rendszer teljes pénzügyi hátterét. A helyi adók tekintetében viszont nagyobb „kivetési jogot” kapnak majd az önkormányzatok.
Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár elmondta: októberben kerülhet az Országgyűlés elé az új önkormányzati törvény tervezete, amelynek egyes részei 2012. január elsejétől, míg azok, amelyek a járásokkal kapcsolatosak, egy évvel később lépnek majd hatályba.