Szomália éhínséggel sújtott középső vidéke huszonhat napi járóföldre van az első kenyai menekülttábortól. A tizennégy éves Amina legalábbis ennyit gyalogolt, mire megérkezett Dadaabba, a világ legnagyobb menekülttáborába, amely alig pár év alatt Kenya harmadik legnépesebb településévé nőtte ki magát. Maga Dadaab falu persze valójában csak egy porfészek bádogviskókkal, hetven-egynéhány kilométerre a szomáliai határtól. A tábort az ENSZ 1991-ben eredetileg nyolcvanezresre tervezte, amikor 2008-ban mi is ott töltöttünk pár napot, kétszázezren lakták, most pedig már négyszázezren. A világszervezet már akkor humanitárius katasztrófa veszélyére figyelmeztetett, pedig még éppen jutott elég víz, élelem, terület a menekülteknek. A katasztrófa azonban mára bekövetkezett, a bázisokon is csak korlátozottan áll rendelkezésre ellátmány. Ráadásul hiába érkeznek meg a menekültek a szögesdróttal körbevett táborokhoz, akár napokig is várniuk kell, mire regisztrálják őket, s hozzájutnak az első élelmiszercsomaghoz.
A nairobi kormánynak úgy hiányzik Dadaab, mint púp a hátára, mégiscsak a saját területéből kellene újabb és újabb földeket az ENSZ rendelkezésére bocsátania. Ráadásul a szegénység nem ismer határokat, Kenya hiába Kelet-Afrika gazdasági központja és motorja, a 35 millió lakos közül legalább két és fél millió ott sem jut megfelelő élelmiszerhez, ivóvízhez. A húsz éve anarchiába zuhant, a világ talán legveszélyesebb országának tartott Szomáliában az arány rosszabb: a nyolc és fél millió ember legalább negyedének nem jut elegendő táplálék, a főváros, Mogadishu térségét pedig a segélyszervezetek éhínség sújtotta térséggé minősítették. Afrika szarván a szomszédos Etiópia hetvenötmillió lakosából négy és fél millió veszélyeztetett.
Amina, a szomáliai kislány gyermeket vár, főként emiatt döntött úgy, hogy útra kel. A sivatagban fegyveres milíciák garázdálkodnak – annak idején mi is csak Kalasnyikovval felszerelt kísérettel közlekedtünk a határvidéken, bár tudtuk, hogy előttünk pár nappal saját testőreik raboltak el két tudósítót –, s a beszámolók szerint olykor vadállatok is rátámadnak a semmiben bolyongó emberekre.
A menekültek életét egyszerre több probléma is nehezíti. Eddig nagy részük leginkább a rendkívül rossz biztonsági körülmények miatt döntött a távozás mellett, abban bízva, hogy a család elsőként útnak induló tagjai, az apák, nagyobb fiúk menedéket találnak a többieknek például Nairobiban. Illetve emberkereskedők révén eljuthatnak Európába, ahol illegálisan munkát vállalhatnak, s némi pénzt hazaküldhetnek. Ilyen kettészakított családokkal a magyarországi menekülttáborokban is találkozhatunk. Az utóbbi időszakban azonban az elképesztő szárazság, az állatok elhullása, a haszonnövények kipusztulása gyorsította a folyamatot, vagyis az emberek most már szó szerint az éhhalál elől menekülnek. A viszontagságos körülmények a helyben maradó, főként pásztorkodásból élő népek életét is megkeserítik, meglehet, őket még nem sorolják az éhezők közé, de helyzetük a határoktól függetlenül szintén kilátástalan.
Az ENSZ gyermekalapja, az UNICEF munkatársai arról számoltak be: Kenya északnyugati részében, Kapua térségében az asszonyok hajnaltól víz után kutatnak, a kiskorúak közel negyven százaléka alultáplált, s jobb híján csak a még meglévő növények termését tudják fogyasztani.
A gyenge központi kormány ellen harcoló iszlamista Al-Shabaab-felkelők mindeddig semmilyen külföldi segélyszervezetet nem engedtek be Szomáliába, mondván, megoldják ők maguk a problémát. Néhány napra mégis feloldották a zárlatot, így az UNICEF, a Nemzetközi Vöröskereszt (ICRC) és a többi humanitárius szervezet Kenyán keresztül be tudott juttatni körülbelül négyszáz tonna élelmiszert az országba. A szélsőséges milícia aztán visszavonta az engedélyt, így biztonságos körülmények között továbbra sem megoldható a segélyezés. Legföljebb légi hídon tudnak csomagokat eljuttatni Mogadishuba, de a háborús állapotokat és a csak nyomokban létező úthálózatot ismerve onnan lehetetlen az egész országot ellátni. A tenger felől pedig a kalóztámadások miatt nem garantálható a szállítmányok biztonsága.
A gyűjtés ennek ellenére folytatódik, a szakemberek szerint a pénzadományokból főként magas energiatartalmú készítményeket vásárolnak s próbálnak elvinni a rászorulóknak. Ilyen a mogyorókrém és a speciális tejpor, melyből kalóriadús ital állítható elő. Valamint vakcinákat szereznek be a járványok, például a már kimutatott kanyaró megfékezésére.
A döntéshozók, mint korábban szinte mindig, most is késve reagáltak, a térségben dolgozó szervezetek hiába jelzik hetek, hónapok óta, hogy nagy a baj. Több ezren haltak meg, mire a francia mezőgazdasági miniszter, Bruno Le Maire végre kimondta az ügyben a scandale, vagyis a botrány szót. Az egekbe szökő üzemanyag- és élelmiszerárak, a fejlett világot sújtó gazdasági válság a segítségre váró afrikaiak helyzetét is tovább nehezíti. Ahol lehet, vetni próbálnak, hogy helyben, messziről érkező szállítmányok nélkül is enyhíthető legyen az éhínség, de az aratáshoz négy-öt hónap legalább kell. Amina szeptemberre várja gyermekét.
origo.hu
Menczer Magyarnak: Hány haver kapott a lóvéból, amikor a Diákhitel Központot vezetted? - videó
