Természetesen az annavarro művésznév. Az alkotó nem- csak hogy nem külföldi, de nem is külföldön élő hazánkfia, hanem budapesti alkotó. A művésznévhez hasonlóan azonban az alkotó képzőművész képzése is rendhagyó, hiszen előbb rajztanári, majd színházi díszlet- és jelmeztervezői diplomát szerezett. A képzés színessége, ahogyan fogalmaz, egybevágott azzal, amire szüksége volt. Képzőművészként viszont nagyon is következetesen dolgozik, hiszen már korai periódusaiban is jelen voltak munkájában a kinetizmus elemei és a síkplasztikai jelleg. Mindazonáltal nem kinetikus, hanem az eszköztárat használó multimediális művésznek tartja magát. A kiállítás mintegy pillanatképet ad e tárgykörbe tartozó kísérleteiről-kutatásairól, munkamodellekkel, szét-bonthatóan összeszerelt formákkal.
Láthatók többrétegű drótszövetre festett munkák, és szerepelnek motorral hajtott modellek. Utóbbiak síkban dőlt, fénybe forduló, térillúziót keltő forgó lapok, hálóbúra alá rejtett, könnyített anyagokból épített alkotások. Két munka a Kinetikus nonszensz címet viseli a mellettük elhelyezett összefoglaló leírás szerint, hiszen olyan forgó lapok vannak egy táblán, melyek forgása értelmetlen, mivel nem válnak el a környezettől, se álló, se pörgő formájukban. A forgó szélek puha, remegő árnyékkontúrja, a pontatlanul ragasztott körök remegése és a zaj, amit a lapok forgását biztosító motorok keltenek, mégis új jelenséget hoz létre. Bizonyos munkák visszautalnak Marcell Duchamp rotoreliefjeire. Az egyik mű, a Bombasztikus kinetikus modell zökkenő, küszködő forgása újabb irányt szab a gondolkodásnak, természetesen a látvány nyelvén, hiszen ahogyan a művész Pessoát idézve állítja: „Amit el lehet mondani másként, az nincs.”
origo.hu
Alaposan helyretették Joe Biden emberét, David Pressmant
