Front Robert C. Castellel: mit üzennek a légtérsértések, Trump beszéde és Törökország szerepe?

Castel elsőként a NATO-légteret rendszeresen megsértő orosz repülőgépek és drónok ügyét értékelte. Elmondta, hogy a szövetség évente 200–300 légtérsértéssel szembesül, és ötféle válaszlépcsőt különíthet el: a diplomáciai jegyzékváltástól az erősebb katonai jelzéseken, elektronikai és kiberhadviselésen át a figyelmeztető lövésekig, végső esetben pedig a nyílt konfrontációig. 

A NATO csapdában van: fenn kell tartania az elrettentést, de meg kell akadályoznia, hogy belecsússzon egy háborúba

 – fogalmazott, hozzátéve, hogy Moszkva ezzel „büntetlenül teszteli a szövetség tűrőképességét”, miközben nem fizet érdemi árat a provokációkért.

Az orosz hadsereg állítólagos stratégiai tartalékairól szóló híreket óvatosan kezelte. Szerinte ezek egyetlen forrásból származnak, és ha igazak is, „komoly kérdéseket vetnének fel” a nyugati veszteségnarratívával szemben. A Krím térségében eltalált két orosz hidroplán kapcsán úgy fogalmazott: ez legfeljebb annyit jelent, hogy „Oroszországnak két hidroplánnal kevesebbje van”, hiszen hermetikusan záró légvédelmi rendszer sehol sincs.

Trump ENSZ-beszédét Castel „talán a legjobbnak” nevezte, de arra figyelmeztetett, hogy az amerikai elnök szavai mögött mindig érdemes a cselekedeteket nézni. 

Nem az a lényeg, amit az elnök mond, hanem az, amit csinál

– mondta, emlékeztetve: hivatalba lépése óta Trump nem kért új költségvetési forrást Ukrajna támogatására, sőt a jövő évi katonai költségvetésből is töröltette az erre szánt tételeket.

Az orosz olajszankciók kapcsán a szakértő a „társasház-problémát” emelte ki. 

Amíg nagy vásárlók – például Törökország, India és Kína – folytatják az importot, addig szerinte „senkit sem lehet rákényszeríteni, hogy egyoldalúan szigorítson”, és még maximális szankciók mellett is akár másfél évig tarthatna, amíg az orosz gazdaság érdemben meggyengülne.

Castel beszélt a nukleáris energia jövőjéről is, amelyet az emberiség hosszú távú energiaforrásának nevezett, valamint Törökország helyzetéről, amely az erdogani fordulat nyomán „már nem Atatürk szekuláris állama”, és bár hadiipara gyorsan fejlődik – különösen a dróntechnológia terén –, minőségben még „a fejlődő kategóriába tartozik”.

A palesztin államiság kérdésében úgy látja: Izrael beleegyezése nélkül nem lehet palesztin államot létrehozni, és az októberi terrortámadás „a lehető legrosszabb üzenet” volt az izraeli közvélemény felé.

Borítókép: Robert C. Castel (Fotó: Magyar Nemzet)