Koskovics Zoltánt annak kapcsán kérdeztük, hogy Donald Trump az Ovális Irodában tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: tisztában van vele, miért nehéz Magyarországnak leválni az orosz olajról; hazánk tengeri kijárat híján nem fér hozzá egyszerűen a nemzetközi szállítmányokhoz, és egyetlen csővezetékre támaszkodik. Az elnök azt is elmondta, hogy hosszasan beszélt Orbán Viktor miniszterelnökkel a helyzetről, és „nem akarja, hogy az emberek őket (Budapestet és Pozsonyt) hibáztassák” az orosz olajimport miatt.

Ahogyan arról a Magyar Nemzet beszámolt, Orbán Viktor korábban telefonon egyeztetett Donald Trumppal, és részletesen ismertette az amerikai elnökkel, miért nem tud Magyarország teljesen függetlenedni az orosz olajtól, Trump egy sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva egyértelművé tette, hogy megértette és elfogadja ezeket az érveket.
„Közvetlen, baráti, szövetségesi párbeszéd”
Koskovics Zoltán szerint a legutóbbi diplomáciai párbeszéd is azt támasztja alá, hogy az amerikai–magyar szövetségi viszony erős. Úgy fogalmazott:
Ez a helyzet is teljesen egyértelműen bizonyította, hogy Magyarország és Amerika között nagyon közvetlen, nyílt, baráti, szövetségesi párbeszéd történik. (…) A nap minden órájában a felek meghallgatják és megértik egymás álláspontját.
Félreértett sajtótájékoztató
Az elemző értékelése szerint az ENSZ-közgyűlés nyitónapja utáni sajtótájékoztatót „a liberális sajtó félreértette”. A szerinte hangoztatott félreértés: Trump a baloldal olvasatában Magyarországra (és Szlovákiára) próbált volna nyomást gyakorolni. Koskovics Zoltán azt állítja, erről szó sincs: amikor az amerikai elnök a szankciós nyomás fokozásáról és az orosz energia vásárlásának befejezéséről beszélt, elsősorban Törökországnak címezte a megjegyzését, nem Magyarországnak vagy Szlovákiának, amelyek az importnak csak töredékéért felelnek.
Trump két teljesíthetetlen feltétele
Koskovics Zoltán szerint mindez csak tágabb összefüggésben érthető: Trump nem Budapestet akarta sarokba szorítani, hanem európai címzetteknek szánt – és szerinte eleve teljesíthetetlen – feltételeket jelölt meg:
minden NATO- és uniós ország maradéktalanul mondjon le az orosz energiáról (olaj, olajszármazékok);
legalább 50 százalékos büntetővám kivetése Indiára és Kínára (többek között a közvetett orosz export megállítására).
Úgy véli, ezek tönkretennék az európai gazdaságot, ezért nem végrehajthatók. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy Trump „nem befelé halad ebbe a proxyháborúba, hanem kifelé jön belőle”, és éppen ezért szab „lehetetlen feltételeket” az európaiaknak.