Az egyetemeken toboroz a francia titkosszolgálat

Hat év alatt majd hétszáz új francia kém lép szolgálatba, mégpedig a felsőfokú végzettségűek közül kerülnek ki ezek a James Bond-palánták. A „központ” azonban nem ígér számukra napfényes szigeteken kalandokban bővelkedő feladatot és hozzá mesés fizetést, a zömüknek inkább hivatalnoki hangyamunkára kell számítaniuk.

A CIA, az MI6, a Moszad, a KGB, de még az utódja, a FSZB neve is ismerősen cseng a kémtörténeteket kedvelők fülében. De ha azt hallják, DGSE, a betűszó mögött a többség valószínűleg egy harmadosztályú magyar futballcsapatot gyanít, nem pedig a francia titkosszolgálatot. Mégpedig azért, mert nem minden második amerikai filmben bukkan fel a neve. Ettől azonban még lehet kiváló testület. Hiszen e szakma alaptörvényei szerint nem feltétlen kell nagydobra verni a sikereket, szép csendben, észrevétlenül kell dolgozniuk.
A többi nagy nemzetközi titkosszolgálattal összevetve a DGSE-nek, a külső biztonsági főigazgatóságnak, a francia hírszerzésnek nincs oka a szerénységre. Az egyik legjelentősebb kémszervezet Európában. A világ más részein, főként azokon a helyeken, ahol Franciaországnak hajdanán gyarmata volt, a többi hírszerző ügynökség is elsődlegesnek ismeri el a DGSE információit. De ha más területen jutnak értesülésekhez, akkor arra is adni kell. Így történt ez szinte napra pontosan tíz esztendeje is, amikor az amerikai hírszerzőket előre értesítették, hogy valami nagy dobásra készül az al-Kaida az Egyesült Államokban, ám a riasztás, ki tudja, miért, süket fülekre talált a tengerentúlon.
Azonban a francia hírszerzés az Amerikát ért terrortámadások óta – szinte az egyedüli nyugati kémszervezetként – eddig nem hajtott végre nagyszabású személyi megerősítést. A francia védelmi minisztériumhoz tartozó szervezet, amelyet egymás közt gyakran csak „központnak” neveznek, 4700 főt alkalmaz – mint arról a Figaro Magazine egyik legutóbbi száma beszámolt. Ennek a létszámnak a hetven százaléka civil. Az utóbbi tizenöt esztendőben erőteljesen növekszik a női munkaerő aránya. A hajdanvolt hat százalékról mára huszonötre, s még több nőt akarnak foglalkoztatni, mert az elöljárók meg vannak elégedve munkabírásukkal, kitartásukkal, egyéni problémamegoldó képességükkel.
A mostani nagy toborzás 2009-től folyik, és 2014-ig 690 új alkalmazottat vehetnek fel. A DGSE elsősorban a frissdiplomások közül szeretne munkatársakat verbuválni. Ma már pályázaton történik a felvételi. Nincs titkolózás, nyíltan megkeresik a végzősöket, ismertetik velük a munkafeltételeket, -körülményeket, a díjazást. – Tisztázni kell, hogy mi nem James Bondokat keresünk – mondták el a párizsi lapnak nyilatkozva a DGSE kommunikációs osztályán, amelyet azt követően hoztak létre, hogy a kilencvenes évek elején egy francia vígjáték, a Marhakonzerv-akció egy rakás idiótának mutatta be a hírszerzést. – A szervezetben az egész karrierje alatt jó, ha két-három százaléknak van ilyen 007-es kalandokban része.
A majd 700 felvételre váró ügynökből 420-nak mérnöki diplomával vagy technikusi végzettséggel kell rendelkeznie. A számítógéppel foglalkozók érthetően jó eséllyel pályáznak, de építőmérnökökre is szükség van. A hat év alatt mintegy 270 humán diplomával rendelkezőt várnak a titkosszolgálatnál. Lesznek köztük az ENA-n, a francia közigazgatási elitegyetemen végzettek, de a nagy presztízsű párizsi tudományegyetemről is vannak jelentkezők. A nyelvészeknek van a legnagyobb ázsiójuk. Aki oroszul, kínaiul, arabul, pastuul, urduul jól beszél, az kiváló eséllyel pályázhat egy állásra a DGSE-nél.
A titkosszolgálatnál a fizetés úgy öt százalékkal kevesebb, mintha valaki a magánszférában helyezkedne el. Egy kezdő átlag havi 3000 eurót (800 ezer forintot) vihet haza, ha valaki valamiben kivételes tudást tud felmutatni, akkor éves fizetése elérheti az 50 ezer eurót, ami úgy 13 millió forintnak felel meg. Az enyhe fizetésbeli lemaradást a „központnál” a munkakörülményekkel kárpótolják. A belépők olyan csúcstechnológiával dolgozhatnak, amilyenre igen kevés helyen van lehetőség Európában. Emellett majd félezer tanfolyamon képzik ki a jövő francia kémeit, hiszen a diploma csupán belépőül szolgál, a házon belül kell elsajátítani a különleges ismereteket.
Az elbeszélgetésen számos jelentkező teszi fel a kérdést a felvételiztetőknek: „Ha úgy döntök, hogy elfogadom az önök ajánlatát, és belépek, van-e később kifelé vezető út?” A titoktartási szabályokat betartva, adott idő leszolgálása után mindenkinek megvan a lehetősége, hogy ha akar, polgári foglalkozást válasszon. Sőt, mint a személyi ügyek felelőse elmondta, a magánszektorban igen nagy a kereslet azok iránt, akik titkosszolgálati tapasztalatokkal rendelkeznek.