Biztosítási pénzek feketén

Évente több tíz milliárd forint mozog a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) piacon, amelynek egy része a szürke- vagy feketegazdaságban landol. Az a gyakorlat, hogy a biztosító egyezség alapján és nem javítási számla ellenében fizet, önmagában nem jogsértő, még ha ezzel minden lehetőség adott is arra, hogy zsebből zsebbe számoljon el a gépjármű tulajdonosa és a szerelő.

A jelenleg hatályos törvény értelmében a károsult nem kötelezhető arra, hogy sérült járművét megcsináltassa. Ettől függetlenül még megilleti őt a kártérítés összege – indokolta érdeklődésünkre a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) azt a gyakorlatot, hogy a kárrendezéshez nem kell igazolni a javítás tényét és a számla összegét. Az egyezség alapján való kárrendezés lényege, hogy a károsult gépjármű-tulajdonosnak a kárfelvételt követően a biztosító felajánl egy bizonyos összeget, ami – optimális esetben – elegendő arra, hogy az autós egy általa választott szervizben hozassa helyre járművét. Kellő „ügyességgel” – például számla nélküli javítással – akár még némi pénz is megmaradhat, magyarán az adóbevételtől eleső állam kivételével mindenki jól jár, hiszen a biztosító nem valamely lényegesen drágább szakszerviz munkáját és anyagköltségét rendezi, az olcsóbb szerviz pedig láthatatlan bevételhez jut.
Arról nincsenek, nem is lehetnek kimutatások, hogy az ilyen javítások rontják-e a hazai gépjárműállomány minőségét, mint ahogy azt sem tudni, a rendezett károk mekkora hányadát teszi ki a számlás és az egyezségi kifizetés. A Mabisz tapasztalatai egyébiránt azt mutatják, hogy nagyon változó az egyezségi kárrendezés aránya az egyes biztosítóknál, hiszen van olyan társaság, ahol kifejezetten csökken az ilyen kifizetések száma. – Általában jellemző, hogy az újabb gépkocsikat inkább a márkaszervizekbe viszik megjavíttatni, ahol magasabbak a díjak, így a számlaösszegek is. Az idősebb autók esetében ugyanakkor gyakoribb az egyezségi kárrendezés, illetve az, hogy olcsóbb szervizekben javíttatják meg az autót a gépjármű-tulajdonosok – tájékoztatott a Mabisz, amelynek adatai szerint az idei első negyedévben országosan 36,6 milliárd forint volt a kgfb-re befizetett összeg, míg egy éve még megközelítette a 40 milliárdot.
A száraz számok és a hátterükben húzódó, az elmúlt években drámaian fokozódó szolgáltatói árverseny is magyarázhatja, hogy a biztosítók az olcsóbb megoldást igyekeznek választani.
A szervezet válaszában arra is kitért, hogy nemcsak a kgfb esetében, hanem lakásbiztosításoknál is teljesen elfogadott az egyezségi kárrendezés gyakorlata. Például beázásnál rendszerint a kárfelmérés alapján kapják meg a javítási összeget a károsultak; hogy a javítást kivel és mennyiért végeztetik el, egyéni döntés tárgya. Az utasbiztosításoknál ugyanakkor egész más a helyzet: a külföldön igénybe vett egészségügyi szolgáltatást számlával kell bizonyítani. Ez alól kivétel lehet az eltűnt poggyászban tartott tárgy, de az is csak akkor, ha szerepel káresetet rögzítő rendőrségi jegyzőkönyvben.