Bűnözők országának tartják Ukrajnát

Két évtizede vált függetlenné Ukrajna, ám az ország jövőjét, fejlődési irányvonalát illetően ma sincs egység az ukránok körében. A lakosság fele az európai integrációban, a másik fele viszont az egykori szovjet birodalomhoz hasonló államforma létrehozásában reménykedik. Egyvalamiben azonban szinte teljes az egyetértés az ukránok között: nem bíznak sem az államban, sem a politikusokban. Szerintük ugyanis a jelenlegi áldatlan állapotok kialakulásáért egyformán felelősek mindazok a politikai erők, amelyek az eltelt húsz évben a hatalmat gyakorolták.

Miközben a múlt év tavaszán felálló új hatalom még mindig nem tudja, hogy valójában mit is kezdhetne az országgal, hiszen a Viktor Janukovics államfő által meghirdetett reformok többsége még csupán a megfogalmazás stádiumában van, a már elfogadottak pedig nem működnek, a politikai játéktérről a partvonalon kívülre szorított ellenzéki erők pedig egymás torkának esnek, aközben az ukránok egyre inkább kiábrándulnak mindenből. Az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete és a Demokratikus Kezdeményezés Alap közös felmérése szerint ugyanis a lakosságnak ma csupán a hét százaléka tartja magát optimistának Ukrajna jövőjét illetően. Az államfő humánpolitikai kérdésekben illetékes tanácsadója, Hanna Herman szerint viszont ez a hétszázaléknyi optimista ember is bőven elegendő, hiszen a társadalomban mindig is a gondolkodó kisebbség és nem a többség játszotta a főszerepet.
A szociológiai intézet igazgatóhelyettese, Jevhen Golovaha szerint viszont nagy hibát követne el a hatalom, ha figyelmen kívül hagyná a felmérésük eredményeit. Annál inkább is, mivel a „nem gondolkodó” többségnek fölöttébb lesújtó s egyben jelzésértékű véleménye van az országban történtekről, a hatalomról és általában az egész politikai elitről. A felmérés során ugyanis a válaszolók 47,8 százaléka a bűnözők és a szélhámosok, 44 százaléka a törtető zugpolitikusok, 40 százaléka pedig a nincstelenek országának tartja Ukrajnát, amelyben 39,6 százalékuk szerint a hangadók szerepét a maffiózók és a kriminális elemek, 37 százalékuk szerint a biznisz képviselői, 30 százalékuk szerint pedig a csinovnyikok töltik be. Ugyanakkor 20 év alatt csaknem a felére, 90,32 százalékról 46,6 százalékra csökkent az ország függetlenségét támogatók száma, míg a megkérdezettek 47,4 százaléka sajnálja az egykori Szovjetunió felbomlását.
Azonban a lakosság megosztottsága ellenére is feltétlenül pozitívnak számít az a tény – hangoztatta kijevi sajtókonferenciáján Jevhen Golovaha –, hogy a felmérésbe bevontak többsége inkább pozitív, mint negatív tényezőnek tekinti az ország függetlenségét. Az viszont már mindenképpen nyugtalanító – egészítette ki kollégáját Irina Bekeskina, a Demokratikus Kezdeményezés Alap igazgatója –, hogy tovább növekszik azok aránya, akiket a függetlenség ténye egyszerűen nem érdekel.