Csellengő reálhozamok

Megbecsülni is nehéz azok számát, akik a magánkasszák pontatlan adatnyilvántartása miatt nem vagy csak nagy nehézségek árán juthatnak hozzá reálhozamukhoz. Lapunk február elején hívta fel a figyelmet arra, hogy 250 ezer magán-nyugdíjpénztári tag – a kasszáktól kapott hibás címek miatt – már az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tájékoztató levelét sem kapta meg. Most ennél kevesebb érintett lesz, de szakértők szerint így is több ezren járhatnak pórul. A pénzügyi felügyelet ma hozza nyilvánosságra, milyen intézkedést tervez a volt pénztártagok védelme érdekében.

A magánnyugdíjpénztárak tévesen nyilvántartott név-, illetve lakcímadatai miatt több ezren lehetnek olyanok, akik visszaléptek az állami rendszerbe, de az esetleges reálhozamukhoz nagy nehézségek árán juthatnak hozzá – derült ki az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) főigazgatójával február 1-jén készült interjúnkból. Mészáros József az adategyeztetés fontosságára is felhívta a figyelmet. Ismeretes, az ONYF december végén, január elején postázta azt a tájékoztatót, amelyben a magán-nyugdíjpénztári rendszer változásaira hívta fel a figyelmet. A szervezet magánkasszáktól kapott nyilvántartási adatokból dolgozott. Úgy tudjuk, csaknem 250 ezer tájékoztató levél érkezett vissza „felbontatlanul”, azaz ennyi tag adatát kezelték tévesen a magánnyugdíjpénztárak. Az ONYF főigazgatójának kérése, úgy tűnik, süket fülekre talált. Amint hétfőn megírtuk, a postai feldolgozás és kézbesítés tapasztalatai azt mutatják, számos reálhozam-kifizetési utalvány téves címzéssel érkezett a postákra, így azokat nem lehet kézbesíteni. A leggyakrabban előforduló hiba a nem létező utca és házszám megadása, az irányítószám és település nevének pontatlansága volt. A Magyar Posta közleményéből az is kiderült, amennyiben a jogosultat nem tudják értesíteni, azonosítani, a jelenlegi szabályok szerint az utalványt kézbesíthetetlennek minősítik, és a meghatározott letéti idő, azaz 2011. szeptember 16-a előtt visszaküldik a feladó magánnyugdíjpénztárnak. Lapunk egyébként többször is felhívta a figyelmet az elmúlt években arra, hogy a hazai magánkasszák havi egymilliárd forint felett fordítottak pénzt saját működésükkel – köztük a különböző nyilvántartásokkal – kapcsolatos költségekre. Az általunk megkérdezett nyugdíjszakértő kiemelte, jelenleg senki nem tudja pontosan, hányan lehetnek, akik a magánkasszák pontatlan adatnyilvántartása miatt nem vagy csak nagy nehézségek árán juthatnak hozzá a reálhozamukhoz.
– A legoptimistább forgatókönyv szerint is több ezren lehetnek érintve – tette hozzá. Hozzátette, elsősorban a pénztártagok érdeke lett volna az adategyeztetés, de felelőtlen magatartás volt a pénztárak részéről, hogy elmulasztották az erről szóló felhívást. Ezért újabb egyeztetésre lenne szükség, vagy az egykori pénztártagok védelme érdekében közbeléphetne a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is. A felügyelettől azt a választ kaptuk, hogy ma hozzák nyilvánosságra a tervezett intézkedéseket.