Dönthetnek Gyurcsány mentelmi jogáról

Szeptember 6-án tárgyalhatja az Országgyűlés szakbizottsága, hogy kezdeményezik-e Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztését, pár nap múlva pedig a parlament akár dönthet is az ügyben. A szocialista politikust hivatali visszaélés miatt tervezik gyanúsítottként kihallgatni a sukorói kaszinóberuházással összefüggésben.

Munkatársunktól
2011. 08. 25. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megérkeztek az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságához a Gyurcsány Ferenc ügyével kapcsolatban kért papírok a Legfőbb Ügyészségtől – közölte a szakbizottság KDNP-s elnöke, Rubovszky György az MTI-vel. A politikus szerint a testület szeptember 6-án tárgyalja a volt kormányfő mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó indítványt, a parlament akár már őszi ülésszakának első napján, szeptember 12-én dönthet az ügyben. Gyurcsányt hivatali visszaélés miatt tervezi gyanúsítottként kihallgatni az ügyészség a sukorói kaszinóberuházás miatt.
*
Az MSZP-s képviselő ellen az LMP-s Schiffer András tett feljelentést. A politikus azt vélelmezte, hogy Gyurcsány adott utasítást a sukorói telekcsere lebonyolítására, a településre tervezett kaszinóberuházást pedig annak ellenére nyilvánították nemzetgazdasági szempontból kiemeltté, hogy a konceszsziós szerződést csak hónapokkal később, 2009 októberében írta alá Oszkó Péter akkori pénzügyminiszter. Schiffer gyanúja szerint Gyurcsány így tudta, hogy a kiemeltté nyilvánítással jogszabályt sért. A volt kormányfő korábban jelezte, ő maga is mentelmi jogának felfüggesztését kéri a parlamenttől, és az ügy minden, számára elérhető dokumentumát nyilvánosságra hozza.
Az Országgyűlés mentelmi bizottsága május 17-én döntött úgy, további iratokat kér az ügyészségtől, hogy megismerhessék, milyen bizonyítékokra alapozta az indítványát. Az ügyészség akkor válaszolt, de iratokat nem küldött, mire a mentelmi bizottság újabb levelet fogalmazott meg. Erre érkezett meg a válasz a legfőbb ügyésztől, amelyben – mint Rubovszky György elmondta – már szerepeltek bizonyos, a nyomozás érdekeit nem sértő anyagok, például tárgyalási jegyzőkönyvek is. A mentelmi jog felfüggesztéséről az Országgyűlésnek kell döntenie a mentelmi bizottság javaslata után a jelen levő képviselők kétharmados többségével.
Eddig hat gyanúsítottja van a sukorói telekcsere miatt indult nyomozásnak. A Központi Nyomozó Főügyészség Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatója, Császy Zsolt volt értékesítési igazgató, Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács volt tagja, továbbá Joav Blum izraeli üzletember ügyvédje és két további személy ellen folytat eljárást. A gyanú szerint a terheltek egy olyan szerződést készítettek elő és hagytak jóvá a tervezett King’s City kaszinóberuházással kapcsolatban, amelynek teljesülése esetén az államot több mint 1,327 milliárd forintos vagyonvesztés érhette volna.
A Velencei-tó partjára megálmodott szórakoztató központ fejlesztői egyébként a Világbank mellett működő választott bírósághoz fordultak, hogy kártérítést kapjanak a magyar államtól a meghiúsult beruházás miatt. Magyarország nem ismeri el a választott bíróság illetékességét. A magyar állam szintén pert indított a fejlesztőcég ellen.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.