Beigazolódott, hogy szükséges és helyes döntést hozott a kormány, amikor elindította a nyugdíjvédelmi programot – mondta Selmeczi Gabriella azon a sajtótájékoztatón, amelyen a kalkulált reálhozamokról számolt be. A nyugdíjvédelmi kormánymegbízott bejelentette, hogy az állami rendszerbe visszalépő tagok – akik a magánkasszáknál felhalmozott megtakarításaik után megkapják a reálhozamot – átlagosan és fejenként 76 030 forintra számíthatnak. A hozam ennél kevesebb; az összegben ugyanis benne van a kiegészítő tagdíj összege is. Az egyes ügyfelek nem mindannyian kapnak ekkora összeget, a visszatérítés mértéke függ a befizetett tagdíj mennyiségétől is. Ez pedig egyénenként eltérő.
*
Az állami rendszerbe visszalépő több mint hárommillió pénztártagból viszont több mint félmillióan egy fillért sem kapnak a magánkasszáktól. Sőt, sokan vannak, akiknek a számláján kevesebb pénz van, mint amennyit befizettek.
– Tehát mondhatjuk, hogy 569 818 fő reálhozamát eltőzsdézték – közölte Selmeczi Gabriella (képünkön). Hozzátette: azoknak sem kell aggódniuk, akik tőkeveszteséget szenvedtek el a magánpénztárak „jóvoltából”, mert a majdani nyugdíjkifizetésük alapjául szolgáló befizetéseiket a kormány kipótolja. A nyugdíjvédelmi megbízott szerint világos: túlzóak voltak azok az előrejelzések, hogy a magánnyugdíjpénztárak több százezer forint értékben fizetnek reálhozamot.
– Ha őszinték akarunk lenni, akkor a magánnyugdíjpénztárak messze nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, nem úgy kezelték a rájuk bízott vagyont, ahogy azt a tagok elvárták – mondta. Hozzátette: a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszert azért hozták létre, hogy ha valaki nyugdíjas lesz, időskorában egy markáns kiegészítést kaphasson. – Most mindenki, aki megkapja a reálhozamát, elgondolkodhat azon, hogy a befizetett összeg és a reálhozam mennyit ér, nyújtott volna-e időskorára megfelelő biztonságot. Azon is el lehet gondolkodni, hogy tíz év alatt egy szimpla bankbetét is sokkal többet tudott volna hozni – tette hozzá. Kiemelte, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elkezdte a magánnyugdíjpénztárak működésének átvilágítását, szeptemberben pedig helyszíni vizsgálatok is lesznek.
Az arcpirítóan alacsony számok és a befektetői (a pénztártag annak tekinthető) szemmel nézve gyalázatos üzleti „eredmény” dacára a magánpénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség sikerről beszél. Közölték: az előzetesen vártnál több, 2 450 960 ember jut reálhozamhoz, ez majdnem hét százalékkal magasabb a pénztárak által korábban becsült adatnál. A szövetség ugyanis úgy kalkulált, hogy nem fél-, hanem háromnegyed millió ember nem jut reálhozamhoz. Borza Gábor, a szövetség alelnöke kiemelte, a magánpénztári rendszerrel minden tag jól járt, enélkül most senki nem számíthatna semmilyen reálhozamra, lévén az állami rendszer csak a nyugdíjak reálértékének megőrzését biztosítja. Közölte azt is: a reálhozam, azaz a hozamgarantált tőke feletti összeg minden pénztártag esetében más, azt sok tényező befolyásolja. Közülük a legfontosabbak: a tagsági jogviszony kezdete, a befizetett tagdíj nagysága, a befizetés rendszeressége, a pénztár- és portfólióváltások időpontja, a pénztári portfóliók teljesítménye az elszámolás fordulónapjáig s az infláció.
Az MSZP a kasszák oldalára állt. – A hozamok kifizetésének ténye is bizonyítja, hogy a magánnyugdíjpénztárak nem tőzsdézték el az emberek pénzét – írta közleményben szóvivőjük. Ennek ellentmond az a megállapításuk, miszerint „nem szabad elfeledni a 2008-as, világot megrengető pénzügyi válságot, amely minden befektetési formánál veszteségeket eredményezett”. Vagyis elismerték, hogy a pénztárak kockázatos pénzügyi befektetési termékekbe helyezték el a megtakarításokat. A pártszóvivő leszögezte: „A kormány nem a nyugdíjakat védte meg, hanem hosszú távon 3000 milliárd forintos hiányt okozott az államháztartásban, hiszen ezeket a nyugdíjakat a jövőben ki kell majd fizetni.”
origo.hu
Egyre nagyobb bajban a SPAR - heti összefoglaló
