Eurómentés: óvatos optimizmus

Hasonló válságok elkerülésére az igazi megoldást az EU-n belüli teljes körű, szankcionálási lehetőségekkel kiegészített költségvetési unió megteremtése kínálhatja – így értékelték a hagyományosan meghatározó – és ezért a válság kapcsán sokat bírált – londoni pénzügyi elemzők a görögországi finanszírozási csomag jelentős bővítéséről döntő csütörtöki brüsszeli válságcsúcsot.

Hírösszefoglaló
2011. 08. 01. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A citybeli vélemények szerint változatlanul fennáll a járványveszély, sőt az euróövezet felbomlásának kockázata is, azonban az tény, hogy a megállapodás nyomán hatalmas mértékben csökkent Görögország adósságtörlesztési kockázatbiztosítási tranzakcióinak árazása a tegnapi londoni kereskedésben.
A Barclays Capital pénzügyi elemzői megállapították, hogy az egyezség „valamelyest kellemes meglepetés” az előzetes várakozásokhoz képest, ám számos hiányossága is van. Ilyen például az, hogy a záródokumentumból hiányoznak a középtávú elképzelések arról, hogy az EU miként kívánja orvosolni az euróövezet intézményi felépítésének szerkezeti problémáit ahhoz, hogy „a valutaunió életképes maradjon”.
*
A cég szakértői ez utóbbival összefüggésben közölték: véleményük szerint az euróövezetnek „határozott lépéseket kell tennie” a költségvetési unió megteremtéséhez a mostanihoz hasonló válságok elkerülése végett. Szerintük a költségvetési unió építőkövei közé kell tartoznia az euróövezeti kötvénykibocsátási rendszernek, valamint a tagállami szintű költségvetési infrastruktúrák megerősítését célzó lépéseknek. A cég e lépések közé sorolja a kiadási felső korlátok rendszerének meghonosítását, a több évre szóló költségvetést, automatikus költségvetési szankciók bevezetését a feltételeket nem teljesítő tagállamok számára, valamint független költségvetési ellenőrző testületek létrehozását.
Kétségtelen, hogy a most öszszeállított csomag komoly előrelépést jelent több szempontból is. A Capital Economics londoni elemzői szerint a 109 milliárd eurós új finanszírozás azt jelenti, hogy sikerült elhárítani a már rövid távon fenyegető katasztrófát, és Görögországnak 2014 végéig nem kell viszszatérnie a piacra hosszú távú finanszírozásért. A ház szerint mindemellett korántsem egyértelmű, hogy a csomag megállíthatja-e az adósságválság járványszerű átterjedését a nagyobb eurógazdaságokra.
A stabilizáció rövid távon negatív tünetekkel jár. Az euróövezeti illetékeseknek nem meglepetés, hogy Görögország kormánykötvényeit az újabb támogatási csomagról szóló csúcsszintű megállapodás után leminősítik. Brüsszeli források azután beszéltek erről, hogy a Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő tegnap bejelentette, a korlátozottan fizetésképtelen szintre csökkenti majd az érintett görög kötvények besorolását. Maga a Fitch is hozzátette ugyanakkor, hogy elsősorban technikai lépésről van szó. A hitelminősítő szerint az újabb támogatás összességében „fontos és kedvező lépés” az euróövezet pénzügyi stabilitásának megteremtésében. Ugyanerről az Európai Központi Bank elnöke, Jean-Claude Trichet úgy fogalmazott, egyelőre nem lehet tudni, hogy a mentőcsomag okoz-e részleges államcsődöt Görögországban, de a megfelelő biztosítékokról döntés született.
Minden szempontból sikeresnek nevezte az euróövezeti országok csúcstalálkozóját a német kancellár, figyelmeztetett azonban arra, hogy a válság még nem ért véget. Angela Merkel szerint az EU-t nagy felelősség terheli az euróért, s az euró nélkül Európa immár elképzelhetetlen. Úgy értékelte, hogy országa a nemzetközi pénzügyi válság idején példás magatartást tanúsított. „Németország túl van a válságon, és erősebb, mint korábban volt” – hangoztatta Merkel.
Eddig harminc magánbank jelezte, hogy részt venne az új görög mentőcsomag finanszírozásában. A tárgyalásokon a magánbankokat képviselő Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) tegnap kiadott tájékoztatása szerint a Görögországnak hitelező bankoknak várhatóan a 90 százaléka fog csatlakozni a programhoz önkéntes alapon. Ez azt jelenti, hogy a görög kintlevőségekből 2020-ig összesen 135 milliárd eurót írnak le a bankok, ezen belül 2014-ig 54 milliárdot. A részt vevő bankok között szerepel egyebek mellett a Deutsche Bank, a HSBC, a BNP Paribas, az Allianz, a Credit Suisse, a Bayern LB, az Intesa SanPaolo, az AXA, több görög, valamint Európán kívül egy perui, egy kuvaiti és egy dél-koreai bank.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.