Harangjáték és zeppelin

MÚLTIDÉZŐ<br /><br />Augusztus elején kifejezetten abszurd, de igaz: Szentendre belvárosában, a Fő tér csücskében karácsony van minden- nap. A nemrég rekonstruált, kulturális színtérként funkcionáló Hubay Házban állandó karácsonyi kiállítást rendeztek be, ahol a XIX. század utolsó felétől egészen napjainkig láthatók a különlegesebbnél különlegesebb muzeális ünnepi díszek – nosztalgikus időutazás azoknak, akik a sárguló nyárban amott a téli világot keresik. A nyarat még inkább elijesztő sajtóhír: a londoni Harrods és a Selfridges áruházakban – rekordkorán – megkezdődött a karácsonyi vásár.

Hubay Éva gyerekkora óta gyűjtött díszei kaptak helyet az ódon falak között megbúvó Karácsony kiállítás és szalonban. A kiállítás az elmúlt százötven év karácsonyi díszítésének történetét mutatja be: a tárlat legrégebbi darabja egy viaszból készült jászolban fekvő, zenélő kis Jézus. De a gyűjteményben olyan ritkaságok is fellelhetők, mint egy 1845-ből való madártoll fenyőfa vagy az 1870–1890-es évekből származó, kézzel díszített gyertyatartók. Hubay Éva művészettörténészekéhez hasonló alapos gyűjtőmunkát végzett az elmúlt évtizedek alatt: a karácsonyfa-díszítés művészetének minden fontos darabja megtalálható itt. A Hubay Ház anyagában láthatók a 20. század első felében divatos papírhatású üveggyümölcsök, a Szüzet, az angyalokat megformázó kartonpapír díszek, a fluoreszkáló üvegfigurák, amelyek között nem egy olyan akad, amely Vilmos császárt vagy a kor nagy találmányát, a zeppelint formázza meg, de a vitrinben helyet kaptak a dióhéjba fektetett viasz Jézuskák és az angyalt formázó vattadíszek is. Hubay Éva gyűjtésének köszönhetően láthatók még eredeti csomagolású csokoládéból készült figurák, múlt századi szaloncukrok, sőt századfordulós képeslapokból is jelentős gyűjtemény jött létre.
A Hubay Ház kiállítása hiánypótló: végigjárva teljes képet kaphatunk a karácsonyfa-díszítés korszakváltásairól, arról, hogy az ünnep iparszerűvé és kereskedelmivé válása, illetve a különböző politikai és társadalmi körülmények hogyan befolyásolták a karácsonyfa-állítást és -díszítést. Megismerhetők a legfontosabb karácsonyfadísz-készítők: például a thüringiai Lauscha városából származó üvegdíszek évtizedekig a legkedveltebb kiegészítők voltak. Itt már 1848-ban is állítottak elő üvegdíszeket, amelyeket időről időre fejlesztettek, megfelelően a kor követelményeinek. A hagyományos és szakrális formák mellett idővel megjelentek a hétköznapi életből vett tárgyak is, mint a szódásüveg vagy hangszerek, aztán más anyagokkal – zseníliafonal, gyapjúszál – kezdték vegyíteni a szabadfúvású díszeket. Megtudhatjuk azt is, hogy 1920-tól nagy vetélytársat kaptak a lauschai gyártók. Jabloncz városában ekkor kezdték ugyanis gyártani a filigránüveg tárgyakat. Az apró hasábokból, gyöngyszerű gömböcskékből és drótból készült biciklikből, vitorlásokból, repülőkből és harangokból nemcsak az eredetiek találhatók meg a Hubay Házban, de utángyártott másaik haza is vihetők, mivel a kiállítótér egyben üzletként is funkcionál.
(Hubay Ház, Karácsony Múzeum Szalon, állandó tárlat.)