Komoly vitákat gerjeszt az oktatási államtitkárság nyelvoktatási stratégiájának napokban kiszivárgott tervezete. Abban valamennyi szakember egyetért, hogy a nyelvoktatási stratégiára égető szükség van, hiszen a magyarok nyelvtudása lényegesen elmarad az európai uniós átlagtól, emiatt pedig hátrányos helyzetbe kerülünk a tudományos életben és a munkaerőpiacon. Arról azonban már sokan másképpen vélekednek, hogy a kívánt célt – vagyis, hogy a magyarok minél nagyobb arányban és minél magasabb szinten beszéljenek idegen nyelven – milyen eszközökkel lehet elérni.
– Nem jó irányba indul el az oktatási tárca, amikor minél több nyelv oktatását ösztönzi – véli Környei László, aki az előző Orbán-kormány idején az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára volt. Leszögezte: ha a diák már általános iskolában két nyelvet tanul, a gimnáziumban pedig bizonyos esetekben hármat, az oda vezethet, hogy egyetlen nyelvet sem tanul rendesen. Szerinte inkább arra kellene törekedni, hogy legalább egy nyelvet valóban megfelelő szinten beszéljenek a gyerekek. Ezt úgy lehetne elérni, hogy a diákok mindaddig csupán egyetlen nyelvet tanuljanak – azt ugyanakkor magas óraszámban –, amíg az adott nyelvből el nem érik a kívánt szintet, például a középfokú nyelvvizsgát. Az első nyelvből a jelenlegi gyakorlattal szemben ezután sem kapnának felmentést, azt legalább a szinten tartás érdekében továbbra is tanulni kellene. Biztosítani kellene azt is, hogy a diákok a középiskolában azt a nyelvet tanulhassák, amit az általános iskolában elkezdtek. A szakértő úgy látja: a nyelvórák túlzottan magas száma a többi tantárgy, így például a természettudományos tárgyak oktatásának rovására menne, a szakiskolákban pedig a tervezett hároméves képzésben megvalósíthatatlannak tűnik a heti három nyelvi óra. Környei szerint tovább növelné az esélyegyenlőtlenséget, ha a jelenlegi körülmények között felsőoktatási felvételi követelménnyé tennék a középfokú nyelvvizsgát, hiszen ma egy hátrányos helyzetű térség kevésbé jómódú diákjának esélye sincs arra, hogy magánórák nélkül nyelvvizsgát szerezzen. Leszögezte: ilyen követelményt csak akkor szabad felállítani, ha már végrehajtották a nyelvoktatás reformját, és a statisztikai adatok igazolják, hogy a diákok nagy többsége képes a közoktatás keretein belül, plusz anyagi ráfordítás nélkül nyelvvizsgát szerezni. Ellenkező esetben tovább nőne a szakadék a diákok tanulmányi eredményei között aszerint, hogy melyik gyerek milyen családi háttérrel rendelkezik, pedig az uniós országok közül ma is hazánkban a legnagyobb ez a különbség.
Halász Gábor, az ELTE egyetemi tanára azt hangsúlyozta: csak az a stratégia lehet jó, amely nem kizárólag az iskola rendszerén keresztül akar eredményt elérni, hanem megpróbálja a nyelvtanulás szinte az egész életet átszövő rendszerét összefogni. A Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) tudományos tanácsadója szerint a stratégia kidolgozásában fontos szerepet kellene kapniuk a média-, a kulturális és az európai uniós kapcsolatokért felelős szereplőknek is, nélkülük ugyanis nem érhető el áttörés. Példaként említette, hogy a filmek szinkronizálása súlyos károkat okoz a nyelvtanulás szempontjából, ezért el kellene érni, hogy a televíziók sokkal több feliratos filmet, mesét és gyerekműsort sugározzanak. Az Európai Uniónak kifejlett eszközrendszere van a nyelvtanulás elősegítésére, ezzel élni kellene. Leszögezte: a jogi előírások önmagukban nem elegendők, bizonyos esetekben pedig céljukkal ellentétes hatást váltanak ki, vagyis törekedni kell arra, hogy a diákok több nyelvet is elsajátítsanak, de nem szabad kötelezni őket erre, ahogyan azt sem szabad előírni nekik, hogy csak angolt vagy németet tanulhatnak.
Halász ugyanakkor leszögezte: harakirit követ el minden olyan ország, amelyik nem az angol nyelv elsődlegességére koncentrál. Egyetért azzal, hogy mérni kellene – például szintfelmérők bevezetésével –, hogy a felsőoktatásba jelentkezők milyen szinten beszélnek angolul, és arra kell törekedni, hogy a felsőoktatásba jelentkezők ismerjék ezt a nyelvet. Hozzátette: a felsőoktatási intézményeket ösztönözni kell arra, hogy legyen nyelvoktatási stratégiájuk, a hallgatóknak pedig lehetőséget kell adni arra, hogy a felsőoktatás keretein belül is fejlesszék nyelvtudásukat. Ismert: a lapunk által néhány napja ismertetett nyelvoktatási stratégia szerint hetedik évfolyamtól bevezetnék a második idegen nyelv tanítását, és emelnék a nyelvórák számát az általános iskolákban. Minden középiskolában kötelező lenne kettő, a szakiskolákban egy idegen nyelv oktatása. A felsőoktatásba való bekerüléshez legalább egy középfokú nyelvvizsga lenne szükséges, és az egyetemeken is kötelező lenne idegen nyelvet oktatni hat féléven keresztül.
origo.hu
Peti! Mi van a 10 milliókkal? – Kínos kérdést kapott Magyar Péter
