Javult az átlagteljesítmény

A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők kétharmadát vették fel az idén. Az egyetemre, főiskolára bekerült csaknem 98 ezer diák közül az alapképzésben a hallgatók 75 százaléka államilag támogatott, 25 százaléka pedig költségtérítéses formában tanulhat. A mesterképzés keretszámát nem töltötték fel.

Hírösszefoglaló
2011. 08. 01. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Összességében 53 ezren kerültek be államilag támogatott képzésekre, és majdnem ugyanennyien tanulhatnak költségtérítéses formában – jelentette be tegnap Hoffmann Rózsa. Az oktatási államtitkár elmondta, a műszaki és a természettudományos képzésre nagyjából ugyanannyi hallgatót vettek fel, mint tavaly. – Ez nem öröm – jegyezte meg –, de több diákot azért nem lehetett felvenni ezekre a szakokra, mert ezen tudományágak iránt még mindig elég alacsony a középiskolások érdeklődése.
Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke közölte, az összes jelentkező mintegy kétharmadát felvették, egyharmadát nem, ami megfelel az utóbbi évek arányainak. Akinek nem sikerült a felvételije, vagy nem vett részt az eljárásban, az a pótfelvételin próbálkozhat, ahol a jelentkezési határidő augusztus 9. A felvettek összlétszáma mintegy ötszáz fővel csökkent, ez a felsőfokú szakképzés miatt van, de alap- és osztatlan képzésre körülbelül ugyanannyian kerültek be, mint az előző évben. Az alapképzéseket nézve a diákok 75 százaléka államilag támogatott, 25 százaléka költségtérítéses formában tanulhat, míg a mesterképzésben 84 százalék az állami és 16 százalék a költségtérítéses képzésben tanulók aránya. A mesterképzésekre meghirdetett 19 600 helyet nem töltötték fel, ide 15 821-en kerültek be a mostani eljárás során, s a keresztféléves létszámot beszámítva mintegy kétezer hely maradt üresen. Ennek oka, hogy vannak olyan képzések, amelyekre nem volt akkora érdeklődés, mint a betölthető létszám – jegyezte meg Princzinger Péter.
A felvételizők átlagteljesítménye 352-ről 354 pontra nőtt idén, az államilag finanszírozott képzésben átlagosan a pontoknak több mint a fele 300 és 400 között van, a költségtérítéses képzésben ugyanakkor annak 50 százaléka, 200 és 300 pont közötti. Az első helyen alap- vagy osztatlan képzésre bekerült fiatalok negyede 400 és 480 pont közötti teljesítményt ért el, a fele 300 és 400 pont közötti eredményt produkált, míg mintegy negyede 300 pontnál kevesebbet kapott. Az alap- és egységes, valamint osztatlan képzésre, nappali munkarendre, államilag támogatott formára jelentkezők 31,77 százaléka első helyen bekerült, míg 47 százalék valamelyik bejelölt helyre bejutott. Princzinger megjegyezte, hogy az egyes szakok ponthatárainak alakulása önmagában nem mond el semmit az adott intézményről, szakról, azzal együtt kell nézni, hogy hányan jelentkeztek és végül hányan kerültek be.
A legnépszerűbb intézmény a felvettek számát tekintve az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem, negyedik lett a Műegyetem, az ötödik a Budapesti Corvinus Egyetem; az utóbbi helyen volt a három legmagasabb pontszám állami képzésben az idén. Akik most nem kerültek be egyetlen, általuk megjelölt helyre sem, azok a pótfelvételin próbálkozhatnak, amire augusztus 9-ig lehet jelentkezni.
A Miskolci Egyetemre jelentkezettek több mint 40 százalékát vették fel; az új tanévben a tavalyinál 107-tel több, 3432 elsőéves kezdheti majd meg tanulmányait, és a pótfelvételin még legalább félezren kerülhetnek be az intézménybe – mondta Patkó Gyula, az egyetem rektora. A Debreceni Egyetem az ország legnépszerűbb vidéki egyeteme, Fábián István rektor közlése szerint a mostani felvételi eljárásban minden korábbinál többen, 8298-an kerültek be az államilag finanszírozott és a költségtérítéses helyekre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.