Eredménytelenül zárult múlt pénteken a Mikroszkóp Színpad hasznosítási pályázata, ám nemhogy pályázó nem akadt, határidőig a pályázati anyagot sem kérte ki senki. A Főpolgármesteri Hivatal közleményben hozta nyilvánosságra, nem ír ki további hasznosítási pályázatot, hanem a Mikroszkóp sorsáról várhatóan ősz elején dönt a közgyűlés. Csomós Miklós kultúráért felelős főpolgármester-helyettes akkor úgy nyilatkozott, a Nagymező utcai épületben mindenképpen kulturális intézmény fog működni a továbbiakban is. A Magyar Nemzet most a Fővárosi Önkormányzathoz közel álló forrásból úgy értesült, valószínűleg egy budapesti teátrum kamaraszínháza lesz a Mikroszkópból. Egyelőre még nyitott kérdés, hogy melyiké. A hasznosítási pályázat eredménytelenségét forrásunk úgy kommentálta: úgy látszik, mégsem annyira piacképes vállalkozás a Mikroszkóp, mint ahogy azt az elmúlt években hallani lehetett. A hasznosítási pályázat ugyanis a színház a lehetséges működtetőtől elvárta volna a saját tőke befektetését is.
Mint ismert, a Mikroszkóp Színpadot 1985-től 2009 júniusáig Sas József humorista vezette – szakirányú végzettség nélkül, ám annál nagyobb baloldali elkötelezettséggel. Bár a főváros már 2008-ban kezdeményezte Sas leváltását, a direktor csak 2009 júniusában távozott székéből, miután a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon jogerősen is elítélte minősített adócsalásért. A Mikroszkóp az elmúlt években 120 millió forintból gazdálkodott, ennek kétharmadát az államtól, egyharmadát a fővárostól kapta. Sas József egyébként a kilencvenes években a teátrumot működtető kft. kisebbségi tulajdonosa lett a főváros mellett, a cég 49 százalékát jórészt „szellemi apporttal” birtokolta. Lemondása után a cég tulajdonrészéről mintegy fél évvel később, másfél millió forintért vált meg a főváros javára. Sas távozása után 2009 végéig Selmeczi Tibor humorista volt a teátrum megbízott vezetője, 2010 februárjában pályázati úton Verebes István színművész lett a direktor. Verebes Kabaré24 néven irodalmibb kabarét kívánt meghonosítani a teátrumban, ám év végén lemondott. Lapunk értesülése szerint döntése hátterében az állt, hogy 50-60 millió forint többlettámogatást szeretett volna kijárni a színháznak, ami nem sikerült.
Nemrég olyan találgatások láttak napvilágot, hogy a pesti kabaré teret veszít, ám a most lejárt hasznosítási pályázat ezt cáfolja. A pályázatoknak kötelezően tartalmazniuk kellett volna a négyéves kulturális, művészeti programot, kiemelt figyelemmel a pesti kabaré hagyományainak fenntartására – azaz nem a fővároson múlt, hogy nem lesz kabaré a Nagymező utcában.
Orbán Viktor: Magyarország megvédte magát!