Kamaraszínház lesz a Mikroszkópból?

Bár múlt pénteken eredménytelenül zárult a Mikroszkóp Színpad hasznosítási pályázata, a Nagymező utcai épület továbbra is a kultúra helyszíne marad. Lapunk úgy értesült, valószínűleg egy budapesti teátrum kamaraszínháza lesz belőle.

Tölgyesi Gábor
2011. 08. 04. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Eredménytelenül zárult múlt pénteken a Mikroszkóp Színpad hasznosítási pályázata, ám nemhogy pályázó nem akadt, határidőig a pályázati anyagot sem kérte ki senki. A Főpolgármesteri Hivatal közleményben hozta nyilvánosságra, nem ír ki további hasznosítási pályázatot, hanem a Mikroszkóp sorsáról várhatóan ősz elején dönt a közgyűlés. Csomós Miklós kultúráért felelős főpolgármester-helyettes akkor úgy nyilatkozott, a Nagymező utcai épületben mindenképpen kulturális intézmény fog működni a továbbiakban is. A Magyar Nemzet most a Fővárosi Önkormányzathoz közel álló forrásból úgy értesült, valószínűleg egy budapesti teátrum kamaraszínháza lesz a Mikroszkópból. Egyelőre még nyitott kérdés, hogy melyiké. A hasznosítási pályázat eredménytelenségét forrásunk úgy kommentálta: úgy látszik, mégsem annyira piacképes vállalkozás a Mikroszkóp, mint ahogy azt az elmúlt években hallani lehetett. A hasznosítási pályázat ugyanis a színház a lehetséges működtetőtől elvárta volna a saját tőke befektetését is.
Mint ismert, a Mikroszkóp Színpadot 1985-től 2009 júniusáig Sas József humorista vezette – szakirányú végzettség nélkül, ám annál nagyobb baloldali elkötelezettséggel. Bár a főváros már 2008-ban kezdeményezte Sas leváltását, a direktor csak 2009 júniusában távozott székéből, miután a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon jogerősen is elítélte minősített adócsalásért. A Mikroszkóp az elmúlt években 120 millió forintból gazdálkodott, ennek kétharmadát az államtól, egyharmadát a fővárostól kapta. Sas József egyébként a kilencvenes években a teátrumot működtető kft. kisebbségi tulajdonosa lett a főváros mellett, a cég 49 százalékát jórészt „szellemi apporttal” birtokolta. Lemondása után a cég tulajdonrészéről mintegy fél évvel később, másfél millió forintért vált meg a főváros javára. Sas távozása után 2009 végéig Selmeczi Tibor humorista volt a teátrum megbízott vezetője, 2010 februárjában pályázati úton Verebes István színművész lett a direktor. Verebes Kabaré24 néven irodalmibb kabarét kívánt meghonosítani a teátrumban, ám év végén lemondott. Lapunk értesülése szerint döntése hátterében az állt, hogy 50-60 millió forint többlettámogatást szeretett volna kijárni a színháznak, ami nem sikerült.
Nemrég olyan találgatások láttak napvilágot, hogy a pesti kabaré teret veszít, ám a most lejárt hasznosítási pályázat ezt cáfolja. A pályázatoknak kötelezően tartalmazniuk kellett volna a négyéves kulturális, művészeti programot, kiemelt figyelemmel a pesti kabaré hagyományainak fenntartására – azaz nem a fővároson múlt, hogy nem lesz kabaré a Nagymező utcában.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.