A jövő hónap első két hetében lejárnak azoknak a kényszerintézkedéseknek a határidői, amelyek alapján a Fővárosi Ítélőtábla harmincnapos előzetes letartóztatásba helyezte az államellenes bűncselekmény elkövetésével gyanúsított Galambos Lajost és Püski Lászlót. A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatójának védője, Molnár Lajos kérdésünkre közölte, ügyfele fiát a rendvédelmi szervek belső elhárítására létrehozott Nemzeti Védelmi Szolgálat csütörtökre a Budapesti Katonai Ügyészség (BKÜ) épületébe idézte tanúkihallgatásra. Elmondta, a nyomozók a kémbotránnyal összefüggésben kívánták volna meghallgatni ifjabb Galambost, aki élt törvényi mentességével, és arra hivatkozva, hogy közvetlen hozzátartozója az eljárás terheltje, nem tett vallomást. Molnár közölte, ügyfele nevében szabadlábra helyezési indítványt nyújtott be a nyomozó hatóságnak, amelyre legkésőbb augusztus 14-ig (ekkor jár le Galambos előzetese – a szerk.) vár választ.
*
Ügyészségi forrásokból úgy tudjuk, a BKÜ a héten egy másik, hasonló tartalmú indítványt is kapott. Információink szerint ezen előterjesztésben Papp Géza, Püski László védője az összeg megjelölése nélkül óvadék megállapításával kérte ügyfele szabadlábra helyezését. Püskit, akiről úgy tudjuk, egy ideig informatikusként alkalmazta Galambos fiát is, augusztus 4-ig helyezte előzetes letartóztatásba a táblabíróság katonai tanácsa.
A kémkedéssel gyanúsított Galambos, valamint Püski mellett az eljárásban kémkedésre való felbujtás gyanújával hallgatták ki Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét, és bűnsegédlettel gyanúsították meg Galambos hivatali utódját, Laborc Sándort. A terhelteket a gyanú közlésekor őrizetbe vették, de az ítélőtábla csak Galambost és Püskit helyezte előzetesbe, Szilvásy és Laborc esetében nem találta indokoltnak kényszerintézkedést. A BKÜ nem kommentálja az üggyel kapcsolatos értesüléseket, így a botrány kirobbanása óta nem tudható, mi az a – jelenleg államtitoknak minősülő – tényállás, amelynek alapján a volt titkosszolgálati vezetőket eljárás alá vonták.
A kémbotrány kapcsán Vadai Ágnes, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnöke és Sebes Péter, Szilvásy György védője azzal fordult Jóri András adatvédelmi biztoshoz, vizsgálja felül, indokolt-e az eljárás dokumentumainak harmincéves titkosítása. Az ombudsman lapunkkal közölte, Vadaitól azt kérte, pontosítsa, milyen iratok, adatok felülvizsgálatát indítványozta, amire tegnap kapott választ. Jóri kollégái tanulmányozzák a képviselő levelét, s legkorábban a jövő héten dől el, hivatala milyen dokumentumokat szerez majd be az ügyben eljáró hatóságoktól.
A biztos az információs szabadságról rendelkező törvény értelmében minden minősített iratot megismerhet. Ha az ombudsman úgy találja, hogy az iratok minősítése megfelelő, erről tájékoztatja az ügyfeleket, azonban indokolatlan titkosítás esetén felszólíthatja a hatóságot a minősítés megváltoztatására, feloldására. A titokgazdának ilyenkor hatvan nap áll a rendelkezésére, hogy bírósághoz forduljon a neki nem tetsző döntés miatt, ám ha nem teszi meg, az iratok minősítése úgy változik, ahogyan az ombudsman megállapította.
origo.hu
Mutatjuk az újabb, rémisztő lépést a világháború felé – videó
