Miután több sajtóorgánum is beszámolt a munka törvénykönyvének (Mt.) a nemzetgazdasági tárca által kidolgozott tervezetéről, és társadalmi vitára bocsátotta a dokumentumot. A közel kétszáz oldalas munkaanyag egyelőre csak a minisztérium álláspontjának tekinthető. A megfogalmazottak egyrészt összhangban vannak az „Európa legrugalmasabb munkaerőpiaca” célkitűzéssel, ugyanakkor látszólag ellentmondásban állnak a kormány családbarát politikáról szóló kommunikációjával – különösen a tervezett elbocsátási szabályokban.
Jelenleg a munkáltató csak rendkívüli felmondással szüntetheti meg a munkaviszonyát azoknak, akiket táppénzre írtak ki, várandósok, gyesen, gyeden vannak, illetve dolgoznak, de a legkisebb gyermekük még nem érte el a hároméves kort. Velük – áll a tervezetben – ezen idő alatt is közölni lehetne rendes felmondásukat, amely ugyanakkor csak a munkába visszatérés első napjával léphetne életbe. Magyarán érdemben mindössze annyi változik, hogy a rossz hír közlésével a munkaadó nem köteles megvárni az újbóli munkába állást, pontosabban az ez utáni 15–30 napos türelmi időt. Kikerülne az Mt.-ből az a rendelkezés is, miszerint csak különösen indokolt esetben lehet rendes felmondással megválni azoktól a munkavállalóktól, akiknek kevesebb mint öt évük van hátra az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig. Ennek magyarázata, hogy a különösen indokolt eset fogalma nehezen értelmezhető. Az indokolás szerint a szabályozás célja az, hogy a peres eljárások rendkívül nagy számát csökkentsék, és a „munkáltatók terheit indokolatlanul növelő” gyakorlatot visszaszorítsák.
Az Mt. tervezete azt is tartalmazza, hogy megszűnne a rendkívüli munkavégzés után járó bérpótlék, a munkáltató szabadidőben is „kifizetheti” a túlórákat, valamint a munkáltatói intézkedések ellen a jövőben nem emelhetne kifogást a munkavállaló. Mindezt – és az elmaradó egyeztetést – kifogásolta Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke, aki augusztusra demonstrációt jelentett be tegnap. Némi zavarra utal, hogy – mint azt Székely Tamás, az ASZSZ legnagyobb tagszervezetének számító Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke a Nol.hu-nak kifejtette – semmiféle felhatalmazást nem adtak Borsiknak újabb demonstráció bejelentésére. Példátlan, hogy a törvénymódosítás után terhes nőket és gyermeküket szoptató anyákat levélben értesíthetnek arról, hogy ki vannak rúgva – vélekedett a tervezet kapcsán Szanyi Tibor. A szocialista politikus kifejtette: noha a Fidesz szociális konzultációján egymillióan támogatták a védett kor intézményét, a kormány most megengedné, hogy a nyugdíjkorhatár előtti öt éven belül bárkit elküldjenek rendes felmondással.
origo.hu
Gyerekei szeme láttára ütötte-verte feleségét egy salgótarjáni férfi
