Amint arról beszámoltunk, a hagyományos mozik digitalizációs átállásának területén a magyar artfilmszínházak lemaradásban vannak a régió többi országához képest. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter múlt héten meghirdetett digitalizációs pályázata akár már rövid távon is segítség lehet az art moziknak, tartós fellendülés azonban csak jelentős mozipark kiépítésével, valamint megfelelő mennyiségű tartalommal várható.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szeptember 30-i határidővel kiírt, százmilliós keretösszegű pályázatán mozitermenként 12,5 millió forint az elnyerhető maximum, ami nyolc sikeres pályázatot sejtet. Ennél lehet magasabb is a sikeres pályázók száma alacsonyabb önrész vállalása esetén – mondta Bíró Tibor, az Artmozi Egyesület alelnöke a pályázattal kapcsolatban. Bíró a miskolci artmozi üzemeltetőjeként üdvözölte a kiírást, hozzátéve, hogy a regionális helyzetről a tavalyi CineFest miskolci nemzetközi filmfesztivál részeként megrendezett konferencián megismerkedhettek a hazai mozisok. Bakos Edit, az Artmozi Egyesület elnöke elmondása szerint a mostani kiírás azért is nagyon fontos, mert a statisztikák szerint 2012-re a digitális termek száma meghaladja a hagyományos termekét az Európai Unióban, így nincs idő további késlekedésre. – Nagy öröm, hogy a kulturális kormányzat számos szakmai egyeztetést követően kiírta a digitalizációs pályázatot. Számunkra azt jelzi ez a pályázat, hogy a politika számára is fontosak az artmozik. Márpedig ha az artmozihálózatot fenn akarjuk tartani, további azonnali segítségre van szükség – mondta az elnök asszony. A Magyar Mozgókép Közalapítvány összeomlása miatt az artmozik 2010-re megítélt támogatási összegeit nem utalták át, 2011-re pedig írtak ki pályázatot sem írtak ki. A Mozgókép Közalapítvány kötelezettségvállalásainak kompenzálására már kormányhatározat született, kifizetések azonban még mindig nem történtek – tette hozzá.
Tény, hogy az artmozik nagyon nehezen tudnak megfelelni az art- feltételeknek. A megszűnő támogatási rendszer egészítette ki a mozik arttevékenységéből fakadó veszteségeit, a kevesebb nézőt kompenzálták a nézőszámalapú pályázati pénzek. Ráadásul az artfilmek forgalmazóinak sem szükségképpen érdekük filmjeik besoroltatása art kategóriába, ami tovább nehezíti, hogy meg tudjanak felelni a filmtörvényben megfogalmazott feltételeknek. Bíró a mozidigitalizálással kapcsolatban megjegyezte: ez kedvezhet például a magyar sikerfilmek terjesztésének, mert mint a cseh példa mutatja, ha egy időben indul egy-egy alkotás szinte valamennyi moziban, az érdeklődés is nagyobb, s ez a nézőszámban mutatkozik meg. A miskolci mozi vezetője ugyanakkor aggályosnak tartja, hogy jelenleg egyetlen artfilm sincs DCI-kópián, ezért a kezdeti átmeneti időszakban csak 35 milliméteres filmek befogadásával tudnak megfelelni artfilm vetítési kötelezettségüknek. – Bízom az artfilm forgalmazók bölcsességében és remélem, hogy már rövid távon is gazdagabb lehet a filmkínálat a digitális termekben – hangsúlyozta.
A Mozisok Országos Szövetsége múlt héten Egerben tartott konferenciát a forgalmazók, üzemeltetők, szolgáltatók számára, ahol a minisztérium képviselője és a Nemzeti Filmiroda vezetője is jelen volt. A tárgyalt témák között szerepelt a kalózkodás aggasztó mértéke, a mozi digitalizálás, valamint a támogatási rendszer. A digitalizációval kapcsolatban minden forgalmazó és üzemeltető hosszabb távon az amerikai szabvány és a multiplexekben elfogadottan és megbízhatóan működő DCI-rendszer mellett foglalt állást – mondta Mester György főszervező, a szövetség elnöke. A szakmai tanácskozáson elhangzott, hogy már egy év múlva Magyarországon is érezhetően visszaszorul a 35 milliméteres kópiák száma, a nagy forgalmazóknak ugyanis feltétlenül költséghatékony megoldást jelent a digitális terjesztés.
A multiplexekben a Magyarországon erőteljes digitalizálásba kezdő Cinema City hálózat mellett immáron állami támogatással a hagyományos termek digitalizálása is megkezdődhet. A mostani kiíráson helyi önkormányzati tulajdonú vagy helyi önkormányzati támogatóval rendelkező művészmozik indulhatnak. A pályázat értemében a támogatás feltétele, hogy a fenntartó vagy támogató legalább 25 százalékos önrészt biztosítson, ezenkívül a pályázónak meg kell felelnie az artmozikra vonatkozó jogszabályi feltételeknek, legfeljebb öttermes lehet, és vállalja, hogy az új technikával felszerelt mozitermet a fejlesztés befejezésétől számított legalább két évig artteremként üzemelteti. A támogatásról a miniszter – a döntés-előkészítő bizottság javaslatát mérlegelve – 2011. október végén dönt.
origo.hu
Két, Kádár-kegyenc unoka akar minket tönkretenni
