Magyar az MSZP-t okolja

A Medgyessy-kormány túlzott pénzköltése miatt kényszerült Magyar Bálint (képünkön) arra, hogy még oktatási miniszterként a magántőke bevonásával, úgynevezett PPP-konstrukcióban építtessen felsőoktatási létesítményeket – erről az egykori szabad demokrata politikus beszélt tegnap a Klubrádió reggeli műsorában.

A korábbi tárcavezető hétfői cikkünkre reagált, amelyben megírtuk: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) még az idén megszünteti a balliberális kormányok idején kötött, az államnak komoly károkat okozó majd mindegyik PPP-szerződést, azokat a megállapodásokat is, amelyeket a Magyar Bálint vezette oktatási tárca készített elő. Magyar tegnap azzal védekezett: 2002-ben, a jórészt a szocialista választási ígéreteket teljesítő száznapos program elfogadásakor nyilvánvalóvá vált, hogy a felsőoktatás a jövőben semmilyen fejlesztési forrással nem számolhat. Az egykori SZDSZ vezető személyisége külön kiemelte, az intézkedéscsomagot a Fidesz is megszavazta, ám a műsorvezető arra emlékeztetett: a szabad demokraták is igennel voksoltak. Magyar erre közölte, hogy a liberálisoknak dilemmát jelentett a száznapos program, s csak azért bólintottak rá, mert ha nem ezt teszik, az a koalíció felrúgását jelentette volna.
*
Az egykori oktatási miniszter ezután a felsőoktatási PPP-s nagy építkezésekről beszélt. Mondandójából kiderült: a kormányváltás utáni balliberális pénzköltés miatt ugyan jóformán egyetlen fillérje sem maradt az államnak, a PPP-vel mégis módot találtak rá, hogy belefogjanak a nagyszabású beruházásokba. Mégpedig úgy, hogy a számla kifizetését a későbbi kormányokra tolják.
Köztudomású, a PPP-szerződésekben a magánbefektetők vállalták, hogy felépítik, renoválják az oktatási intézményeket, és – akár évtizedekig – működtetik azokat, amiért az állam folyamatos díjfizetést ígért. Magyar szerint a beruházásokra azért volt szükség, mert a 2000-es évek elején az igények hirtelen megnövekedtek: a rendszerváltozás óta eltelt tizenöt év alatt a négyszeresére emelkedett a felsőoktatási hallgatók száma. A politikus elmondta, hogy az 54 fejlesztésből álló programot 2003-ban kezdte előkészíteni, a munkálatok 2005-ben indultak meg, és nagyjából 2010-ig tartottak. A több mint negyvenezer kollégiumi férőhelyből 17 ezret felújítottak, s nyolcezer újat hoztak létre. Emellett kialakítottak, renováltak más oktatási intézményeket is. Magyar szerint ez volt Európa legnagyszabásúbb ilyen építkezéssorozata, ám hangsúlyozta: a program távolról sem volt megalomán, illeszkedett a valódi igényekhez. Úgy vélte, a PPP-s fejlesztések nem terhelték túl a büdzsét, s időben szétterítették a költségeket. Szerinte az állam és a magáncégek osztoztak a kockázatokon.
A NFM adatai egészen más képet festenek. A tárca nem talált arra utaló iratot, hogy a PPP-s felsőoktatási építkezések előtt megfelelő számításokat készítettek volna. Ez okozta, hogy a bővítések nem igazodtak az intézmények akkori és várható hallgatói létszámához. A balliberális idők PPP-szerződéseiben az állam gyakorta arra vállalt kötelezettséget, hogy az évtizedes futamidő alatt a tényleges munkálatok két-háromszorosát fizeti ki a magáncégeknek. Egyes szerződések irreális áron köttettek meg: az óbudai egyetemen például négyzetméterenként 682 ezer forintért, Dunaújvárosban 479 ezerért dolgoztak. Csak összehasonlításul: félmilliós négyzetméteráron Budapest legdrágább környékén lehet az átlagosnál jobb állapotú lakásokat kapni.
A tárca emellett rögzítette: az állam sokszor a szerződésszegések miatt sem léphetett fel. A hagyományos PPP-nél az épületet a futamidő alatt a kivitelező cég üzemelteti. Ha a működtetés nem megfelelő – például nincs kitakarítva, vagy nem működik a lift –, a megrendelő – egyfajta szankcióként – csökkenti a díjat. Csakhogy a honi felsőoktatási PPP-s építményeket gyakorta nem a kivitelező üzemeltette, hanem – alvállalkozóként – megbízta vele az adott egyetem, főiskola cégét. A működtetési hiányosságokat így az állami megrendelőnek egy másik közpénzből élő szervezeten kellett volna számon kérnie. A befektető eközben pénzénél volt, de érdemi kockázatot nem vállalt.
Magyar Bálint tegnap véleményt mondott arról is, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tisztázná azok jogi felelősségét, akik a károkozó kontraktusokat megkötötték. A szabad demokrata politikus kriminalizálásról beszélt, majd közölte: nagy baj, ha egy ország első számú vezetője pszichésen, lelkében olyan típusú ember, aki képtelen elviselni, ha rajta kívül bárki más kedvezően cselekszik.