A korábbi tárcavezető hétfői cikkünkre reagált, amelyben megírtuk: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) még az idén megszünteti a balliberális kormányok idején kötött, az államnak komoly károkat okozó majd mindegyik PPP-szerződést, azokat a megállapodásokat is, amelyeket a Magyar Bálint vezette oktatási tárca készített elő. Magyar tegnap azzal védekezett: 2002-ben, a jórészt a szocialista választási ígéreteket teljesítő száznapos program elfogadásakor nyilvánvalóvá vált, hogy a felsőoktatás a jövőben semmilyen fejlesztési forrással nem számolhat. Az egykori SZDSZ vezető személyisége külön kiemelte, az intézkedéscsomagot a Fidesz is megszavazta, ám a műsorvezető arra emlékeztetett: a szabad demokraták is igennel voksoltak. Magyar erre közölte, hogy a liberálisoknak dilemmát jelentett a száznapos program, s csak azért bólintottak rá, mert ha nem ezt teszik, az a koalíció felrúgását jelentette volna.
*
Az egykori oktatási miniszter ezután a felsőoktatási PPP-s nagy építkezésekről beszélt. Mondandójából kiderült: a kormányváltás utáni balliberális pénzköltés miatt ugyan jóformán egyetlen fillérje sem maradt az államnak, a PPP-vel mégis módot találtak rá, hogy belefogjanak a nagyszabású beruházásokba. Mégpedig úgy, hogy a számla kifizetését a későbbi kormányokra tolják.
Köztudomású, a PPP-szerződésekben a magánbefektetők vállalták, hogy felépítik, renoválják az oktatási intézményeket, és – akár évtizedekig – működtetik azokat, amiért az állam folyamatos díjfizetést ígért. Magyar szerint a beruházásokra azért volt szükség, mert a 2000-es évek elején az igények hirtelen megnövekedtek: a rendszerváltozás óta eltelt tizenöt év alatt a négyszeresére emelkedett a felsőoktatási hallgatók száma. A politikus elmondta, hogy az 54 fejlesztésből álló programot 2003-ban kezdte előkészíteni, a munkálatok 2005-ben indultak meg, és nagyjából 2010-ig tartottak. A több mint negyvenezer kollégiumi férőhelyből 17 ezret felújítottak, s nyolcezer újat hoztak létre. Emellett kialakítottak, renováltak más oktatási intézményeket is. Magyar szerint ez volt Európa legnagyszabásúbb ilyen építkezéssorozata, ám hangsúlyozta: a program távolról sem volt megalomán, illeszkedett a valódi igényekhez. Úgy vélte, a PPP-s fejlesztések nem terhelték túl a büdzsét, s időben szétterítették a költségeket. Szerinte az állam és a magáncégek osztoztak a kockázatokon.
A NFM adatai egészen más képet festenek. A tárca nem talált arra utaló iratot, hogy a PPP-s felsőoktatási építkezések előtt megfelelő számításokat készítettek volna. Ez okozta, hogy a bővítések nem igazodtak az intézmények akkori és várható hallgatói létszámához. A balliberális idők PPP-szerződéseiben az állam gyakorta arra vállalt kötelezettséget, hogy az évtizedes futamidő alatt a tényleges munkálatok két-háromszorosát fizeti ki a magáncégeknek. Egyes szerződések irreális áron köttettek meg: az óbudai egyetemen például négyzetméterenként 682 ezer forintért, Dunaújvárosban 479 ezerért dolgoztak. Csak összehasonlításul: félmilliós négyzetméteráron Budapest legdrágább környékén lehet az átlagosnál jobb állapotú lakásokat kapni.
A tárca emellett rögzítette: az állam sokszor a szerződésszegések miatt sem léphetett fel. A hagyományos PPP-nél az épületet a futamidő alatt a kivitelező cég üzemelteti. Ha a működtetés nem megfelelő – például nincs kitakarítva, vagy nem működik a lift –, a megrendelő – egyfajta szankcióként – csökkenti a díjat. Csakhogy a honi felsőoktatási PPP-s építményeket gyakorta nem a kivitelező üzemeltette, hanem – alvállalkozóként – megbízta vele az adott egyetem, főiskola cégét. A működtetési hiányosságokat így az állami megrendelőnek egy másik közpénzből élő szervezeten kellett volna számon kérnie. A befektető eközben pénzénél volt, de érdemi kockázatot nem vállalt.
Magyar Bálint tegnap véleményt mondott arról is, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tisztázná azok jogi felelősségét, akik a károkozó kontraktusokat megkötötték. A szabad demokrata politikus kriminalizálásról beszélt, majd közölte: nagy baj, ha egy ország első számú vezetője pszichésen, lelkében olyan típusú ember, aki képtelen elviselni, ha rajta kívül bárki más kedvezően cselekszik.
origo.hu
Magyar Péter lassan egy hónapja nem jelent meg brüsszeli munkahelyén
