Napi sajtószemle

DER SPIEGEL
Orbán Viktor miniszterelnök hívei „szigorú vezetői stílusról”, bírálói ezzel szemben „fenyegető uniformizálásról, a zsidók elleni uszításról és munkatáborokról” beszélnek – írta Gulyás-szigetcsoport című írásában a német hírmagazin, hozzátéve, hogy az Európai Unió kommentálás nélkül veszi tudomásul, hogy az egyik tagország kiszámíthatatlanná válik. A szerző utalt arra, hogy az elmúlt évtized három, egyaránt a „szociáldemokraták” által kinevezett miniszterelnökét, Medgyessy Pétert, Gyurcsány Ferencet és Bajnai Gordont bírósági eljárás fenyegeti. Említést tesz Gyöngyöspatával kapcsolatban a roma munkanélküliség csökkentését célzó intézkedésekről, s ír a közmédiában végrehajtott, az írás szerint a legjobb és a különösen kritikus újságírókat sújtó elbocsátásokról. Felidézte a magyar EU-elnökség külföldi visszhangját, beszámolt az új egyházügyi törvényről, illetve a törvény elleni tiltakozásról, a cikk végén pedig Heller Ágnes filozófust szólaltatta meg.

japantoday
Dél-Korea új címrendszert vezet be, elvetve az 1910 óta használatos régit, amely a városnév után a körzet és a lakóközösség számát adja meg, majd ezt követően a ház helyét – írta a japán közéleti portál. Az ország 5,68 millió háza kap új címet, amely már utcákat és házszámokat fog tartalmazni. A koreai rendszer igen bonyolult volt, a meghívókon általában térképet is mellékeltek, de a koreaiak megszokták száz év alatt, így most sokan szomorúak az elveszítése miatt. 1996 óta 158 ezer utca kapott nevet, s véglegesen 2014-ben tűnik el a régi, még a japán megszállók által lefektetett rendszer. Panaszkodnak a buddhisták, hiszen a vallásukhoz kötődő nevek egy része így örökre eltűnik, ahogy a szöuli Banpo-dong (Banpo-kerület) lakói is attól tartanak, hogy az elit környéknek számító lakónegyedük imázsa tönkre fog menni, ha egy új, ismeretlen utcanévvel kell azonosítaniuk. Japánban ma is a régi rendszer működik.

The Sunday Morning Herald
Egy munkahelyi etikettel foglalkozó csoport a dolgozók közötti pusziadás tilalmára szólított fel, amelyet terrorizmusnak nevezett – írta az ausztrál nagyváros hírlapja. A Knigge Társaság szerint az elmúlt években terjedt el ez a szokás, s állítólag többen megkeresték őket azzal kapcsolatban, mi a megfelelő viselkedés, ha valaki puszit akar adni köszöntésképp. Hans-Michael Klein, a csoport vezetője szerint a csókkal mindig jár egyfajta erotikus töltet, amely így zavaró lehet sokaknak, akik dolgozni szeretnének. „Ez a terrorizmus egy fajtája”, mondta Klein, leszögezve, hogy kizárólag a kézfogás az elfogadható. A csókkal való köszöntés a latin országokból terjedt el a szakértők szerint. Németországban, Olaszországban és Spanyolországban kettő, Hollandiában és Belgiumban három, Észak-Franciaországban pedig négy puszit adnak egymásnak – írja az ausztrál lap.