– Példamutató program – így jellemezte a múlt héten Magyar Bálint azt a felsőoktatási építkezéssorozatot, amelyet oktatási miniszterként 2003-ban ő maga készített elő. Az egykori SZDSZ politikusa a Klubrádiónak nyilatkozva felidézte: a balliberális kormányzás idején 54 tanintézmény – kollégium, könyvtár, kutatóhely – kialakítását kezdték meg, mégpedig magántőke bevonásával, úgynevezett PPP-konstrukcióban. Magyar szerint az általa elindított program igazodott a honi igényekhez, s nem terhelte túl a közkasszát. Érdeklődésünkre a megállapodásokat most felülvizsgáló Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tudatta: a PPP-szerződések szerint a félszáz felsőoktatási beruházás együttes értéke 116 milliárd forint. Ehhez képest a Magyar Bálint-féle szerződések szerint az előttünk álló egy-két évtizedben összesen 425 milliárd forint közpénz járna a magáncégeknek. Mivel a beruházások jó része már évekkel ezelőtt elkészült, s az állam az eltelt esztendőkben is fizetett, a végöszszeg ennél is nagyobb.
A PPP-szerződésekben a magáncégek vállalták, hogy felépítik a kért oktatási épületeket, s azokat üzemeltetik is, általában 15-20 évig, míg az államot a futamidő végéig díjfizetés terheli.
*
– A megállapodások erősen túlárazottnak tűnnek – mondta lapunknak Leitner József. Az építőipart jól ismerő szakember úgy vélekedett: az üzemeltetés ugyan sokba kerülhet, s az évtizedes megállapodásoknál a pénzromlást is figyelembe kell venni, ám a felsőoktatási létesítmények PPP-s kialakítása és működtetése semmiképpen sem lehetne ilyen drága. Leitner rámutatott, számos szerződésben olyan kitételek szerepelnek, amelyek kizárják a befektető kockázatát, egyben garantálják a magáncég – állami pénzből származó – profitját. A szakember szerint pontosan ki kell vizsgálni, hogy a társaságok menynyit költöttek a PPP-s tanintézmények kialakítására, s a vállalkozásokat megillető összeg meghatározásakor az állam köteles érvényesíteni a közérdeket.
Korábban megírtuk: a szaktárca az idén szeretné megszüntetni a balliberális kormányok idején kötött, méregdrága PPP-szerződéseket. Az állam az elvégzett munka ellenértékét fizetné ki, a pontos összegekről tárgyalnak az érintett társaságokkal. – A befektetők hajlanának a megállapodásra – mondta lapunknak Tolnay Tibor. A veszprémi egyetem kollégiumát PPP-konstrukcióban kialakító Magyar Építő Zrt. elnök-vezérigazgatója rámutatott: manapság az építőipari vállalkozások igen nehezen jutnak bankkölcsönhöz, így a PPP-ben részt vevő vállalatok egy része biztosan partner lenne abban, hogy a szerződések megszüntetéséről mindkét félnek megfelelő, korrekt egyezség szülessen. A cégvezető emlékeztetett rá: a társaságok rendszerint a beruházás 80-90 százalékát bankkölcsönből fedezték, ezért a kormánynak a magánbefektetők és az oktatási intézmények mellett a bankokkal is tárgyalóasztalhoz kellene ülnie. Már csak azért is, mert a PPP-szerződések megszüntetéséhez szükséges a bankok írásbeli engedélye. Tolnay kiemelte, hogy a társaságok nemcsak az építkezésre szerződtek, hanem vállalták a létesítmények hosszú távú üzemeltetését is: a kivitelező cégek fizetik az épületek rezsiszámláit és a működtetés minden egyéb költségét.
A bajai Eötvös József Főiskolánál abban bíznak, hogy az intézmény PPP-szerződését az elsők között, még az idén megszünteti a kormányzat. Majdán János rektor lapunknak elmondta: a főiskola egyre nehezebben tudja kigazdálkodni azt az összeget, amit a PPP-s épületrészek üzemeltetéséért fizetnie kell. Baján a szociálliberális kormányok idején könyvtárat, előadókat és kollégiumot alakítottak ki a magántőke bevonásával. Az építkezések megkezdése előtt Magyar Bálint háromszor is találkozott a főiskola irányítóival, s a volt SZDSZ-es miniszter mindannyiszor a beruházás megvalósítása mellett érvelt. A hajdani számítások azt mutatták: az akkori feltételek közt megéri a PPP. – Ám menet közben a Magyar Bálint vezette oktatási tárca új, a korábbitól lényegesen eltérő felvételi rendszert alakított ki – mondta Majdán János. A változás miatt Baján csökkent az állami támogatással felvehető hallgatók létszáma, emiatt estek a bevételek, s az intézmény már nem tudta zökkenőmentesen kifizetni a PPP-beruházás rá eső költségeit. – Kíméletlen logika irányította a történéseket: a PPP és a felvételi átalakítása egyes intézményeket az ellehetetlenülés, az anyagi megsemmisülés szélére lökött – mondta Majdán János, aki azt sem tartja kizártnak, hogy az akkori döntéshozók szándékosan alakították így az eseményeket. Baján jó kapcsolatot ápolnak a PPP-kivitelezővel – ennek s a pályázatokon nyert pénzeknek köszönhető, hogy a főiskola működése zavartalan. A rektor szerint a PPP-szerződések megszüntetésével évtizedes csapdából szabadulnának ki az oktatási intézmények és az állam.
Újratárgyalás. A fejlesztési tárca közbeszerzési eljárásban kiválasztotta azt az ügyvédi irodát, amelyik elvégzi a PPP-s autópálya-szerződések jogi felülvizsgálatát. Az MTI közölte: a Dr. Abay & Dr. Török Ügyvédi Iroda 17 millió forintért tekinti át és tárgyalja újra az M6-os autópálya Érdi tető–Dunaújváros és Dunaújváros–Szekszárd közötti szakaszairól, az M6/M60 gyorsforgalmi út Szekszárd–Bóly–Pécs szakaszairól, valamint az M5-ösről szóló szerződéseket.
origo.hu
A Duna főváros alatti szakaszán folytatta az árvízvédelmi munka ellenőrzését Orbán Viktor
