Olvasóinktól

Veér Gyula (e-mail): Emberiség elleni tettet hajtott végre az a norvég fiatalember, aki 76 ártatlan embert gyilkolt meg. Tettét mélységesen el kell ítélni. Viszont nem ártana tanulmányozni, kutatni e szörnyű tett kiváltó okait. Tanulmányozni kellene a történelmet, és kérdőre vonni azt a nemzetellenes, liberális politikát, amely sok észak-európai országban hatalomban vagy a hatalom közelében van, és előidézte e szörnyű tettet. Európa az európai kereszténység történelme folyamán sokat harcolt az iszlám terjedése ellen. Gondoljunk Spanyolországra, ahol közel 400 évig éltek mór uralom alatt. Nem kell nagyon messzire menni, hisz mi magyarok 150 évig nyögtük a törökök uralmát és védtük Európát az iszlámmal szemben. Majd pár száz éves nyugalom következett, és Európa fogyasztói társadalommá alakult, ellustult, elszokott attól, hogy minden munkát neki kell elvégezni. A jólét hozta, hogy az alantas vagy annak tartott munkára nem volt hazai ember. Minket is ilyen veszély fenyeget. Európában ma már egyre többen vannak a bevándorló iszlám hitűek, akik egyre több jogot követelnek maguknak. Az ő szemszögükből valószínűleg igazuk van. Ha dolgozni joguk van, akkor ők is szeretnék megőrizni hagyományaikat, kultúrájukat és vallásukat. Szinte naponta halljuk a hírekben, hogy hol voltak tüntetések, lázadások, szinte mindig a bevándorlók lakta szegénynegyedekben. Az ő szempontjukból jogos, hogy egyenlő elbánást szeretnének, de akkor nekik is alkalmazkodniuk kellene, hogy Európa más kultúrkör, mások a hagyományok és a vallás. Nem nekünk kell átvenni a bevándorlók kultúráját, vallását, aki köztünk kíván élni, alkalmazkodjon hozzánk. Ha mi arab országban járunk, elfogadjuk az ott élők szokásait, és nem kényszerítjük rájuk a sajátunkat. Viszont, ha nem figyelünk oda, és nem hozzuk meg a jogos és szükséges döntéseket Európában – azt például, hogy külföldi állampolgár csak akkor kapjon munkavállalási engedélyt, ha arra munkára, amire jelentkezett, nem találtak hazai szakképzett munkavállalót –, rövidesen több lesz a mecset, mint a keresztény templom.

Taubner Ferenc (Budapest): Az OTP tisztességtelen üzletpolitikája felháborító. Évtizedekig kapcsolatban álltam az OTP-vel takarékbetétkönyv, lakossági folyószámla, devizaszámla, átutalások révén. Az utóbbi években szemérmetlen módon csökkentek a kamatok, s nőttek a kezelési költségek. A kezelési költségek felzabálják a kamatokat. Nagyon is indokolt, hogy a kormány kivetette a bankadót. Ők birtokon belül vannak. Olyan banki rendelkezéseket hoznak, amellyel annyi pénzt húznak ki ügyfeleik zsebéből, amennyit úri kedvük tartja – kontroll nincs. Állam az államban. Az OTP ügyintézői udvariasak, segítőkészek, de kétszer is előfordult, hogy idősebb ügyintézők, visszaélve banki ügyekben való járatlanságommal, rászedtek. Az Andrássy út 6.-ban T. Gy.-né megkérdezésem és beleegyezésem nélkül önhatalmúlag nyugdíj-előtakarékossági számlát nyitott részemre ötezer forinttal. Ehhez három évig nem lehet hozzányúlni, közölték. Amikor megszüntettem ezt a számlát, összesen kaptam – írd és mondd! – 500, azaz ötszáz forintot. Egy másik esetben az Andrássy út 83–85.-ben szintén egy idősebb ügyintéző okozott kárt. A villanyszámláimat banki átutalással intézték. Kértem, hogy bontsuk fel a szerződést, és felveszem a 62 ezer forintot. Csak hatvanezer forintot kaptam. A többit hagyjuk benn – mondta. Nem értettem, de naiv módon nem szóltam semmit. Azóta kezelési költségre nemcsak a kétezer forint úszott el, hanem még fizetnem kellett 848 forintot is. Miután végül sikerült minden szerződést felbontanom az OTP-vel, másnap telefonon keresett egy kommunikációs előadójuk. Számtalan kérdését közvélemény-kutatásnak álcázva valójában azt akarta megtudni farizeus módon, hogy az ügyintézők hibájából, udvariatlanságuk miatt bontottam-e fel a szerződéseket. A kamatokról és kezelési költségekről egyetlen kérdése sem volt!

Z. Nagy Márta (Sárospatak): Nyelvében él a nemzet, mondjuk, de másodrendűvé minősítjük, mert Magyarországon magyar nyelven tett eredményes felsőoktatási vizsgák alapján nem kap a hallgató diplomát, oklevelet, ha nincs egy idegennyelv-vizsgája. Van-e Magyarországon kívül még egy ország, ahol az államnyelven szerzett szaktudást nem ismerik el diplomával, oklevéllel? Sőt, már tervezik, hogy felvételizni se lehessen nyelvvizsga nélkül. Ezzel jó sok, értelmes, tehetséges magyar gyereket lehet kirekeszteni a tudás megszerzéséből. Hoffmann Rózsa szerint „egy óvónőnek a munkakörében nincs szükség nyelvtudásra, de mint értelmiségi érintkezik a világgal, tehát neki is kell nyelvvizsga”. Elfogadhatatlan indoklás, mert sokan vannak, akik munkakörüknél fogva érintkeznek idegenekkel nyelvvizsga nélkül, és boldogulnak. Például képviselők, polgármesterek, vállalatvezetők, tanácstagok stb., vagy ők nem értelmiségiek? Ezért nem kötelező a nyelv. A diplomások jó, ha tudnak egy idegen nyelvet, ez igaz, de akkor az egyetem, a főiskola tanítsa is, és osztályozza, ne a felsőoktatástól független társaság döntsön a diploma megadásáról. Külföldön nem a nyelvvizsgapapírokat, hanem a szaktudást és a beszélgetést kérik számon.