Peking a közelmúltban elutasította Donald Trump elnök ajánlatát arról, hogy megvitassák a nukleáris fegyverek csökkentését. Röviddel ezután Kína új fegyvereket mutatott be a második világháborús parádéján, amelyen Vlagyimir Putyin orosz és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető is részt vett – írja a Fox News.
Fotó: ICHIRO OHARA / Yomiuri
A parádé számos élvonalbeli technológiát tartalmazott, de a nukleáris hordozórendszerek kiemelkedtek. A kínai hadsereg a továbbfejlesztett képességek teljes hármasát mutatta be: silókból indítható interkontinentális ballisztikus rakétákat, egy levegőből indítható ballisztikus rakétát és egy tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétát is prezentált.
A portál felidézte, hogy mindössze három évvel ezelőtt Kína még tagadta, hogy gyorsan építené ki nukleáris arzenálját.
2022-ben Fu Cong, a kínai külügyminisztérium fegyverzet-ellenőrzési osztályának (jelenleg Kína állandó ENSZ-képviselője) akkori főigazgatója újságíróknak azt nyilatkozta, hogy Kína csak a saját védelméhez szükséges minimális elrettentő erőt tartja fenn. Kína továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a „nem használ elsőként” politikát vallja az atomfegyverek esetében. Ez azt jelenti, hogy nem vetne be először nukleáris fegyvert, ha csak nem egy támadásra válaszul alkalmazná azt.
Négy évvel ezelőtt az akkori stratégiai kommunikációs parancsnok, Charles Richard admirális nyilvánosan figyelmeztetett, hogy hasznosabb figyelni, mit tesznek a kínaiak, mint azt, amit állítanak. Az információk szerint pedig Peking gyors ütemben bővíti csapásmérő képességeit.
A Védelmi Minisztérium 2024-es, a Kongresszusnak benyújtott éves jelentése szerint Kína nukleáris ereje „alacsony hozamú precíziós csapásmérő rakétákat és több megatonnás hozamú interkontinentális ballisztikus rakétát is magában foglal, hogy az eszkalációs létra minden fokán lehetőséget biztosítson”.
