Több száz, borostyánba zárt őskori rovart fedeztek fel Peru északi részén, az Ecuadorral határos hegyvidéki dzsungelben – jelentette a távirati iroda. Klaus Honninger, a chiclayói paleontológiai múzeum igazgatója szerint a borostyánkövek közül a legnagyobbak elérik a 12 centimétert. A leletek a miocén földtörténeti korból, a 23–5 millió évvel ezelőtti periódusból származnak. A rovarok, amelyek egykoron a fagyanta fogságába estek, rendkívül jó állapotban maradtak fenn. Akadnak közöttük méhek, legyek, pókok és fatetvek. A paleontológus szerint találtak olyan pókfélét is, amelynek „kutyafeje” van, négy lába pedig lényegesen hosszabb, mint a törzse. Némely borostyánkőben napraforgómagokat fedeztek fel. „Ezek a felfedezések igen fontosak, mivel a rovarok és a napraforgómagok egyaránt az éghajlatváltozásokról árulkodnak. Szélsőséges módon alakult át a miocén korban az időjárás, aminek következtében e rovarfajok többsége kipusztult” – magyarázta Honninger.
Ugyanez a kutatócsoport találta meg néhány hónapja Peru északi részén, 3700 méter magasságban egy krétakori, azaz 145 millió és 65 millió évvel ezelőtti időszakból származó tintahal fosszíliáit.
Orbán Viktor: Jól állunk, de a meccset még nem fújták le!