Több száz, borostyánba zárt őskori rovart fedeztek fel Peru északi részén, az Ecuadorral határos hegyvidéki dzsungelben – jelentette a távirati iroda. Klaus Honninger, a chiclayói paleontológiai múzeum igazgatója szerint a borostyánkövek közül a legnagyobbak elérik a 12 centimétert. A leletek a miocén földtörténeti korból, a 23–5 millió évvel ezelőtti periódusból származnak. A rovarok, amelyek egykoron a fagyanta fogságába estek, rendkívül jó állapotban maradtak fenn. Akadnak közöttük méhek, legyek, pókok és fatetvek. A paleontológus szerint találtak olyan pókfélét is, amelynek „kutyafeje” van, négy lába pedig lényegesen hosszabb, mint a törzse. Némely borostyánkőben napraforgómagokat fedeztek fel. „Ezek a felfedezések igen fontosak, mivel a rovarok és a napraforgómagok egyaránt az éghajlatváltozásokról árulkodnak. Szélsőséges módon alakult át a miocén korban az időjárás, aminek következtében e rovarfajok többsége kipusztult” – magyarázta Honninger.
Ugyanez a kutatócsoport találta meg néhány hónapja Peru északi részén, 3700 méter magasságban egy krétakori, azaz 145 millió és 65 millió évvel ezelőtti időszakból származó tintahal fosszíliáit.
Marozsán megint megvert egy nála magasabban jegyzett teniszezőt + videó
