Ősszel mindenképpen vádemeléssel zárulhat a BKV-botrány néven elhíresült büntetőeljárás nyomozása – derült ki a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) lapunknak adott válaszaiból. Az ügyben vizsgálatot kezdő BRFK, majd az eljárást átvevő nyomozó ügyészség mások mellett Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettest, két egykori munkatársát, Lelovics Ottót és Horváth Évát gyanúsítottként hallgatta ki. Szintén a gyanúsítottak között van a csaknem százmillió forintos végkielégítéséről elhíresült Szalainé Szilágyi Eleonóra, a BKV volt humánpolitikai igazgatója, Antal Attila volt vezérigazgató és Mesterházy Ernő, Demszky Gábor volt SZDSZ-es főpolgármester bizalmasa. Hagyó a nyomozók szerint hivatali hatalmával visszaélve előnytelen szerződések kötésére, kifogásolt munkák igazolására, kifizetésére utasította a BKV vezetőit, de a gyanú alapján megzsarolt több BKV-s vezetőt is.
Fazekas Géza, a KNYF szóvivője a legutóbb szeptember 21-ig meghosszabbított határidővel folytatott eljárásról lapunknak azt mondta: a nyomozás várhatóan ősszel lezárul, és az azt követő iratismertetés után a büntetőügy a vádelőkészítés szakaszába léphet. A vizsgálatban már csak Lelovics Ottóval szemben van érvényben kényszerintézkedés, amelyben a bíróság a gyanúsított házi őrizetét rendelte el, és a nyomozó hatóság a tavaly októberi állapothoz képest változatlanul huszonegy terheltet tart nyilván – tájékoztatott a szóvivő.
A BKV-botrány tavaly január 8-án pattant ki, amikor a BRFK a hűtlen kezelés gyanújával elrendelt nyomozásban őrizetbe vette Szalainé Szilágyi Eleonórát. A lassan húsz hónapja folytatott nyomozás során az ügyészségen többirodányi dokumentum gyűlt össze, amelynek jelentős részét a házkutatások során foglalták le, illetve a társszervektől kért adatok alapján halmozták fel a nyomozók. Mint arról tavaly júniusban lapunk elsőként hírt adott: az ügyészek huszonnégy órán át tartottak házkutatást Mesterházy Ernő öt szigligeti ingatlanában, valamint az azok alá ásott, háromszintes, összefüggő kazamatarendszerben, ahonnan számos, az ügyhöz kapcsolható iratot és számítástechnikai eszközt foglaltak le. A vizsgálat során a nyomozók huszonöt helyszínen tartottak házkutatásokat, köztük Hagyó Miklós ingatlanaiban és Lelovics Ottó Lovason álló nyaralójában is. A gyanúsítottak mellett eddig legalább nyolcvan tanú járt a KNYF fővárosi, Zichy Jenő utcai épületében, akiknek vallomásait a nyomozók rögzítették.
A BKV-nak és tulajdonosának, a fővárosi önkormányzatnak okozott kár pontos mértéke csak a vádemelést követően derülhet ki, azonban az eddigi adatok alapján sok száz milliós, egyes becslések szerint akár milliárdos nagyságrendűre rúghat.
A fővárosi közlekedési cég gyanús ügyei már két évvel ezelőtt politikai botránnyá dagadtak, a titokszobákban őrzött szerződések, a közbeszerzési visszásságok miatt. A BKV-bomba a Fidesz 2009-es feljelentéseit követően robbant, amikor a Magyar Nemzet beszámolt Szalainé Szilágyi Eleonóra csaknem százmillió forintos végkielégítése, nyugdíjazása és továbbfoglalkoztatása történetéről. A botrány szimbólumává vált a nokiás doboz, amelyben a Hagyó Miklóssal szembesített, a lapunk által közölt jegyzőkönyvek tanúsága szerint ma is halálfélelemben élő Balogh Zsolt, a BKV volt vezérigazgató-helyettese a szocialista politikus által követelt több tíz millió forint egy részét átadta.
Balogh Zsolt lapunknak adott interjújában számolt be részletesen arról, hogyan működött a BKV-nál a politikai irányítás: állítása szerint rajta keresztül csaknem hetvenmillió forint jutott Hagyó Miklóshoz BKV közeli cégektől. Balogh közölte, azóta tudja, hogy 15 millió forint fér el egy Nokia dobozában, mióta egyszer abban adta át az összeget Lelovics Ottó szobájában a szocialista politikusnak. Hagyó az interjú megjelenése után felfüggesztette párttagságát, lemondott a XII. kerületi elnöki posztjáról, és elkezdte vagyonkimentési sorozatát: még meggyanúsítása előtt kiszervezte „maga alól” azt a Wirtass Kereskedelmi Kft.-t, amely több száz millió forint értékű ingatlant is birtokol a budapesti Andrássy út szomszédságában. Hagyó tulajdoni hányada egy hónap alatt 97-ről 24,7 százalékra csökkent, miközben élettársa és annak édesanyja 44,8 százalékos üzletrészre tett szert a cégben, a társaság szűk egyharmada pedig egy Nagykanizsáról vezetett vállalkozáshoz került. Amikor már égett a lába alatt a talaj, Hagyó először a lánya nevére íratta két budai ingatlanát, majd párttársának, Tóbiás Józsefnek adta el érdi házát, és privát cégén keresztül értékesítette budai ingatlanait is. Végül barátnője nevére jegyeztette be saját lakásának haszonélvezeti jogát is. Arra is fény derült, hogy a volt főpolgármester-helyettes többségi tulajdonában álló cég még 2009 decemberében 68 millió forintért adta el budai ingatlanát, de Hagyó a tranzakcióról és az esetleges osztalékbevételről vagyonnyilatkozatában nem tett említést.
Emlékezetes: a gyanúsítottak közül két korábbi BKV-vezető is lapunkban tárta fel, hogy működött a hatalmi politika 2006 és 2010 között. Antal Attila arról beszélt, hogy Demszky Gábornak is voltak elképesztő kérései, Regőczi Miklós pedig arról számolt be, hogy az MSZP akkori szóvivője, Nyakó István nemegyszer buszokat kért kölcsön a BKV-tól. Az előző ciklusban dolgavégezetlenül zárta csaknem négy hónapos munkáját a korrupciógyanús ügyek kivizsgálására alakult fővárosi bizottság, miután a testület szocialista és szabad demokrata tagjai 2010 tavaszán nem támogatták a György István által kidolgozott vizsgálati jelentés elfogadását.
Addigra pedig már ismertek voltak nemcsak a volt városvezetés, hanem a nyolc évig tartó balliberális kormányzás csúfos bukásához vezető fő botránykövek, azok a szerződések, amelyek alapján munka nélkül, hamis igazolásokkal esetenként több tíz millió forintnyi közpénzt fizettek ki az MSZP-hez és az SZDSZ-hez valamilyen formában kötődő cégeknek. Ezek között volt például egy 40 millióért vett, működésképtelen utastájékoztató rendszer, 50 milliós megbízás a 4-es metró beruházásával kapcsolatos „tanulmányok” elkészítésére, de az is közfelháborodást keltett, hogy 16 millió forintot költöttek a BKV-s fénymásolók felmérésére. Szórták a pénzt PR-kampányra, alkalmaztak „mosolyellenőröket”, támogattak balliberális lapokat, költöttek Mikulás-napra, afrikai autósversenyre, miközben a csőd szélére sodorták a BKV-t, és 2010 októberére csaknem az egész várost.
Mint azt Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester a Demszky-korszak örökségét bemutató Fehér könyvben leszögezte: Budapest tényleges adósságállománya meghaladja az ezermilliárd forintot. Ebben benne van a BKV több mint 70 milliárdos pénzügyi tartozása, és a 800 milliárdos belső eladósodottsága is.
Hagyó Miklóst a tavalyi parlamenti választás után, május 14-én este vették őrizetbe, két volt munkatársával, Lelovics Ottóval, valamint Horváth Évával együtt. A mentelmi jogát elveszett szocialista politikust már az új Országgyűlés megalakulása, a képviselők eskütétele idején előállította a Budapesti Rendőr-főkapitányság.
Hagyót időközben szabadlábra helyezték, de számíthat rá, hogy a nyomozók más, a fővárosi közműcégekhez kapcsolódó eljárásokban is kihallgatásra idézik. A rendőrség szerint őszig felgyorsulhatnak a fővárosnál, az önkormányzati cégeknél és beruházásoknál zajló nyomozások is.
Még több gyanúsított. A Demszky-korszakban elkövetett gazdasági bűncselekmények miatt már a következő hetekben további gyanúsítások várhatók. A Főtáv Zrt.-nél a 180 millió forintos kárt okozó hűtlen kezelés miatt indított eljárás határideje másfél hét múlva, augusztus 8-án lejár. A legalább 70 millió forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és vesztegetés megalapozott gyanúja miatt az FKF Zrt.-nél zajló nyomozás eredetileg szeptember 2-án zárul, de itt is további gyanúsításokat jeleztek előre a nyomozók. A korábbi városvezetők közül várhatóan többeket is faggathatnak majd a Margit híd felújítása, a 4-es metró építése vagy éppen a nemrég jelentős módosításokkal újra hatályba helyezett Alstom-szerződés ügyében.
origo.hu
Kiugrott a kocsiból a pirosnál, és tiszta erővel kezdte ütni felesége autóját az elhagyott pécsi férj - videó
