Pattanásig feszült idegek Amerikában

Lesz-e szavazás a republikánus javaslatról, vagy sem, s ha igen, mikor? – tegnap ez volt az amerikai adósságplafon emeléséről zajló törvényhozási küzdelem legnagyobb kérdése. Annyi azonban már bizonyosnak tűnik, hogy ha meg is egyeznek, az már tényleg az utolsó pillanatban történhet, hiszen jövő kedden beáll az Egyesült Államok technikai értelemben vett fizetésképtelenségének állapota.

Újabb fordulat állt be a potenciális következmények miatt az egész világ figyelmét lekötő amerikai belpolitikai vitában tegnapra virradó éjjel, amikor bizonytalan időre elhalasztották a képviselőházi republikánus frakció vezetősége által kidolgozott megszorítási és államadósságplafon-emelési törvény beterjesztését. Paradox módon a frakció konzervatívjai, a Teadélután mozgalom tagjai, illetve szimpatizánsai lázadtak fel a John Boehner képviselőházi elnök nevével fémjelzett javaslat ellen, mondván, az már túl sok, a demokraták és elnökük, Barack Obama számára kedvező kompromisszumot tartalmaz, ugyanakkor túlságosan is kevés költségcsökkentést kérnek az adósságplafon megemeléséért cserébe. Boehner rendkívüli frakciógyűlést hívott össze, melyen kísérletet tesz arra, hogy megnyerje magának a javaslat napirendre tűzéséhez és elfogadásához szükséges számú képviselőt, ami változtatások nélkül elképzelhetetlen.
A probléma abban áll, hogy ha Boehnernek sikerül is megszereznie a rebellis konzervatívok támogatását, a demokrata többségű szenátusban javaslatuk bizonyosan elbukik. Harry Reid, a felsőházi demokrata többség első embere tegnapra a saját javaslatát kívánta szavazásra vinni, de előtte még tárgyalásra hívta republikánus kollégáját, Mitch McConnellt. Mindemellett tegnap – keleti parti idő szerint délelőtt 11-kor – az elnök ismét a nyilvánossághoz fordult, és csakúgy, mint korábban, a két párt gyors megegyezését kérte. Úgy fogalmazott: rengeteg kiút van ebből a zűrzavarból, de már csaknem kifutottunk az időből.
A vita előrehaladtával egyre inkább nyilvánvalóvá válik annak politikai jellege, miszerint a tét igazából már a jövő évi elnökválasztás. Nem csoda, hogy a szakmai kérdések és főösszegek mellett a legádázabb szembenállás amiatt van a két párt között, hogy az egyezség rövid távra (jövő nyárig, ezt a demokraták „ragtapasznak” hívják) szóljon, vagy eltartson akár 2013-ig. Ez attól függ, hogy a jelenlegi 14,3 ezermilliárdos adósságplafont mennyivel emelik meg. Ha az emelés kicsi, az idő rövid, ha nagy, a rendelkezésre álló idő hosszabb. A demokraták érdeke, hogy a kérdést már csak a jövő novemberi elnökválasztás után kelljen ismét napirendre venni, míg a republikánusok azt szeretnék, ha már jövő nyáron.
Ami a szakmai tartalmat illeti, Barack Obama kiegyensúlyozott megközelítésével szemben – amely a megszorítások mellett a gazdagok és nagy cégek adóinak emelését vizionálja – immár a demokrata javaslat sem tartalmaz adóemelést, ami a republikánusok számára kezdettől fogva elfogadhatatlan. Az aktuális republikánus terv 900 milliárdot spórolna tíz év alatt, de komolyan leszűkítené a kormányzat mozgásterét. A demokraták 2,2 ezermilliárddal vágnák meg a büdzsét tíz év alatt.