Rossz bankká válik az EKB?

Az adósságválságban lévő államok kötvényeit nagy tételben vásárló Európai Központi Bank a program kritikusai szerint az unió rossz bankjává válhat. A számlát álló németeknek nem tetszenek az uniós jegybank vásárlásai, miközben befektetők azt szorgalmazzák, hogy Berlin még mélyebben nyúljon a zsebébe.

Huszonkétmilliárd euró értékben vásárolt államkötvényt az Európai Központi Bank (EKB) a múlt héten – tette közzé az unió központi pénzintézete tegnap. Ezzel az euróövezet jegybankja az adósságválságba sodródott országok finanszírozásán kívánt könnyíteni, sikerült is a problémás államok kötvényhozamait leszorítani. Miközben korábban csak görög, portugál és ír állampapírokat vett, az EKB az olasz és a spanyol kötvényekre is kiterjesztette védőhálóját. A nagy mennyiségű, kérdéses értékű állampapír felvásárlása miatt a központi pénzintézetet egyre több kritika éri elsősorban a „számlát álló” németek részéről, akik szerint ha az EKB így folytatja a bevásárlásait, Európa rossz bankjává válik. Olli Rehn gazdasági és pénzügyekért felelős európai biztos a Bild című német napilap tegnapi számában adott interjúban visszautasította ezt a jelzőt. Szerinte „az EKB által birtokolt államkötvényekben megtestesülő valamennyi kötelezettséget teljesítik az euróövezeti tagállamok”. A főképp német adófizetői pénzből megvalósított, költséges beavatkozások ellenzőit Rehn szavai azonban nem nyugtatták meg, folytatódtak a bírálatok tegnap is. Németország Hessen tartományának miniszterelnöke leszögezte, hogy az EKB nem válhat olyan intézménnyé, amely az egyes nemzeti költségvetések mulasztásait – például Olaszországét – tartósan kiegyenlíti.
Miközben a kisegítő beavatkozások terhét állók ellenzik az EKB vásárlásait, a befektetők azon a véleményen vannak, hogy Németországnak még az eddigieknél is nagyobb szerepet kellene vállalnia az uniós adósságválság leküzdésében. Néhány nap leforgása alatt tegnap már harmadszor állt ki a közös euróövezeti kötvény kibocsátása mellett Soros György üzletember, ami gyakorlatilag azt jelentené, hogy a németek a jelenleginél drágábban – ugyanolyan áron, mint bármelyik másik euróövezeti ország, például a görögök, amelyek jelenleg a német hozamok több mint hétszeresét fizetik, 14 százalékot – jutnának finanszírozáshoz. – Az euróövezeti kötvény hozamai minden bizonnyal magasabbak lennének a 1,5-2 százalékot kínáló német állampapírokéinál. Ráadásul majdnem ugyanolyan biztonságosak lennének, mint Berlin pénzügyi eszközei, hiszen ha egy-egy ország csődbe juthat is, a teljes eurózóna esetében a német gazdasággal a háttérben garanciaként ez szinte kizárt – mondta a Magyar Nemzetnek Kőrösi István, a Világgazdasági Kutatóintézet főmunkatársa. Érthető tehát, hogy a befektetők Sorossal az élen ezt a megoldást kívánatosnak tartják, ezzel ugyanis a válság hatására pánikszerűen menekített pénzek biztonságos és jól fizető piacra lelnének. Kőrösi István szerint maga a valutaövezet is jól járhatna a megoldással, ugyanis ha egy csapásra nem oldódnának is meg az adósságválság gondjai, de növekedne a lavírozás tere. A kutató arra is kitért, hogy a közös kötvény csakis abban az esetben képzelhető el, ha sikerül a tagállamoknak egy szorosabb költségvetési együttműködésben is megállapodniuk, ami a mediterrán országok pénzügyi függetlenségének az elveszítésével járhat.
Az eladósodott országoknak tehát át kellene engedniük a kontrollt Berlinnek a költségvetésük felett, a németeknek pedig még mélyebben a zsebükbe kellene nyúlniuk. Jól látható, hogy milyen hatalmas kompromisszumokra van szükség az új pénzügyi eszköz bevezetéséhez, amelynek pályafutásáról és eredményességéről valóban csak találgatni lehet, senki nem ismerheti pontosan a forgatókönyvet. A szakma azt várja, hogy Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő mai találkozóján születik valamiféle döntés Párizsban ez ügyben. (Mint ismeretes, a nagy adóságokkal küszködő országok számára kedvező eurókötvények kibocsátását Nicolas Sarkozy államfő támogatná.) Kőrösi István szerint amennyiben Németország további milliárdos nagyságrendű pénzügyi fedezetet vállal, akár a saját költségvetési céljai is veszélybe kerülhetnek; az idén 1,6, jövőre pedig 0,9 százalékos hiányt tűzött ki célként Berlin. A kutatóintézet főmunkatársa szerint nem kérdés, hogy a németeknek „valamit lépniük kell”, hogy az adósságválságból kisegítsék az euróövezetet. A megoldáskeresés arról szól, hogy a lehető legolcsóbban sikerüljön elérni ezt a célt. – Az euróövezet jövője Merkel és Sarkozy kezében van – összegezte a szakember.