Rozsdabiztos gyarmatok

Az ENSZ dekolonizációs bizottságának éves találkozóján tizenhat gyarmat próbált sokadszorra szót emelni függetlenségéért. A bizottság ülései és erőtlen határozatai csupán az érintettek körében népszerűek, a gyarmattartók rozsdás láncai pedig még mindig erősek; egy évtized alatt nagyjából két terület szakadhat el az utóbbi idők gyenge átlaga alapján.

Ahogy csökken az idegen fennhatóság alatt lévő gyarmatok száma, úgy válik egyre nehezebbé az idejétmúlt rendszer teljes felszámolása. Ezt mutatja legalábbis az a lassuló tendencia, amely a dekolonizációs bizottság munkáját jellemzi. A jelenlegi függő területek túlnyomó többsége máig a történelem legnagyobb gyarmattartó birodalma, Nagy-Britannia fennhatósága alá tartozik, ám geopolitikai fontosságukban, méretükben és önállóságukban változatos csoportot alkotnak. Az Új-Zéland és Panama között félúton elhelyezkedő Pitcairn-szigetek első lakosai a híres angol hajó, a Bounty fellázadt matrózai voltak, akik a szabin nők elrablásának mintájára Tahitiről „importálták” az elengedhetetlen asszonyállományt. A telepesek azonban nem törtek nagy babérokra, Adamstown mintegy félszáz lakosával hivatalosan is a világ legkisebb lakosságú fővárosa.
Eltérők a függetlenedési szándékok is. Idén a Marokkótól elszakadni vágyó Nyugat-Szahara képviselői voltak a leghangosabbak, határozatok helyett konkrét lépéseket sürgetve. A britekhez tartozó Gibraltár továbbra is bizonytalan, hiszen függetlenedése esetén az 1713-as utrechti béke miatt – a többség által egyáltalán nem kedvelt – Spanyolországhoz kerülnének. Szintén kérdéses az Argentína által követelt Falkland-szigetek sorsa. Míg azonban Cristina Fernandez Kirchner argentin elnök asszony egyre keményebb szavakkal bírálja a „bitorló” angolokat, addig Roger Edwards, a terület képviselője felszólította a bizottságot, törölje a szigetet listájáról és hagyja figyelmen kívül az argentin követeléseket. A Tokelau-szigetcsoport ezerötszáz lakosa szintén elégedett sorsával. Egy 2006-os referendum alkalmával végleg el is kötelezték magukat Új-Zéland mellett. A jelenlegi eredmények szerint a következő független állam Új-Kaledónia lehet, melynek negyedmillió lakosa 2014-ben dönt majd a Franciaországtól való teljes elszakadásról.
Nagy-Britannia, amely az ENSZ szerint még tíz „gyarmattal” rendelkezik, és a három vitatott területet igazgató Egyesült Államok nem vesz részt a dekolonizációs bizottság munkájában. Ők ketten ugyanis a gyarmatok felszabadítását tartják idejétmúltnak.