Egyetlen törvény aláírását sem bánta meg, a jó erkölcsbe ütköző végkielégítések utáni különadóról szóló törvény azonban elgondolkoztatta – mondta Schmitt Pál a Magyar Televíziónak egy éve történt beiktatása alkalmából adott interjújában. Az államfő szerint a visszamenőleges hatály alkalmazása és a közjó szolgálata ütközött, de végül erkölcsi ítélete alapján aláírta a jogszabályt. Különlegesnek értékelte helyzetét, hiszen tiszteletben kell tartania a rendkívül erős, kétharmados kormánytöbbséget.
Főbb céljairól szólva kitért rá: tervei között szerepel egy nyelvvédelmi díj alapítása. Folytatja országjárását, s többet látogat a határon túli magyarokhoz. (Tegnap Schmitt Pál megkezdte kétnapos kolozsvári látogatását.) Eddigi elnöksége két csúcspontjának nevezte az új alaptörvény aláírását, s hogy helytállhatott az EU-elnökség alatt. Európában azt látják – mondta –, hogy a kabinet visszafogottan, tisztességgel sáfárkodik rendkívüli felhatalmazásával. A médiatörvény elfogadásával nem sérült a sajtószabadság, amit az őt érő kritikák akadálytalan megjelenése is mutat. Jelezte, szeretné, ha „leszállnának” róla azután, hogy egy étteremben „becsúszott egyszer egy helyesírási hiba”. Ősszel találkozni kíván a frakcióvezetőkkel, s a sarkalatos törvényekről szóló vitákban való részvételre biztatja az ellenzéket. Azt üzente, ne féljenek a kétharmadtól, a parlamentben minden elhangzott szó fontos.
A Magyar Hírlapnak nyilatkozva kiemelte: az elmúlt egy évben tartása lett a nemzetnek, erősebb és egységesebb lett. Reméli, Szent István ünnepén az emberek is megélik azt az érzést, hogy az általuk választott vezetők tisztes erőfeszítést tesznek és alázatosan dolgoznak.
Orbán Viktor: Kedden elhagyja az árhullám Magyarországot