Sólyom sajnálja, hogy nem volt erélyesebb

A Fidesz–KDNP kormánytöbbség „tulajdonképpen növelte” az Alkotmánybíróság jogkörét, ettől függetlenül nem jó, hogy bizonyos hatásköröket elvontak a testülettől – mondta Sólyom László. A volt államfő kijelentette: hibájának tartja, hogy Gyurcsány Ferencet 2006-ban nem szólította fel egyértelműen távozásra.

Növelték az Alkotmánybíróság (AB) hatalmát az alkotmányos panasz intézményének bevezetésével, az alkotmánybíráskodás effajta „áthangszerelésével” – mondta Sólyom László az Origo.hu-nak adott nagyinterjújában. Ezzel ugyanis nem csupán az Országgyűlés, hanem a bírói hatalmi ág ellenőrzésére is lehetősége nyílik a taláros testületnek. Az AB hatásköreinek csökkentése ezzel együtt – fogalmazott a volt köztársasági elnök – „gyógyíthatatlan seb az alkotmányon”, hiszen így a kormányzati cselekvés jelentős részében lehetséges alkotmányellenes törvényeket hozni és alkalmazni. Ezt súlyos defektusnak nevezte, amit szerinte „feltétlenül orvosolni kell”. Sólyom László problémának nevezte a testület létszámának 15 főre emelését is. Mint az Alkotmánybíróság volt elnöke, felidézte: sokszor úgy érezte, 11-en is sokan voltak, ha csak kilenc fő volt a létszám, könynyebb volt teljes ülést tartani. Akkori működéséről egy műhelytitkot is elárult: a Bokros-csomag rendelkezéseinek vizsgálatakor figyelembe vették a nemzetgazdasági szempontokat is. Hangsúlyozta: a készülő új alaptörvénnyel kapcsolatban mindenhol elmondta kifogásait, de azt is, hogy a vádakból mi az, ami nem felel meg a valóságnak. Példaként említette: nem volt igaz, hogy itt abortusztilalom készül és fasiszta diktatúra.
A magán-nyugdíjpénztári vagyon állami kezelésbe vételét nem látja aggasztónak, sőt, ez szerinte már a szocialista kormányzás végén is elkerülhetetlennek látszott. A módszert viszont kritizálta. – Diktátum helyett szépen ki lehetett volna sakkozni az alkotmányos megoldásokat, több választást adva az érintetteknek, és kaszabolás helyett fehér kesztyűben végig lehetett volna vinni az egészet – mondta Sólyom László.
Saját elnöki mandátumát értékelve hibaként könyvelte el, hogy 2006-ban, az őszödi beszéd kiszivárgása után nem fogalmazott egyértelműbben. Felidézte azt a vitát, amelynek során munkatársai azt mondták: „Az államfő nem szólíthatja fel a miniszterelnököt lemondásra.” A Sándor-palotában akkor elmondott beszédére utalva kiemelte, „amit mondtam, ugyanezt jelentette, de jobb lett volna kifejezetten kimondani”.