Szándékos eladósítás?

Három törvényt, az államháztartásit, a számvitelit és a költségvetésit sértették meg az előző balliberális kormányok, miközben drámai mértékben eladósították Magyarországot.

Legalábbis így látja a 2002 és 2010 közötti adósságnövekedés okait vizsgáló parlamenti testület. Ezzel folytatódott a vita arról, hogy a politikain túl terhel-e jogi felelősség is az ügyben több volt szocialista miniszterelnököt és pénzügyminisztert.
– A balliberális kormányok adatokat hamisítottak, becsapták a magyar embereket és az uniót, miközben szándékos költségvetési hibák sora jellemezte az elmúlt két ciklust – mondta Szijjártó Péter (Fidesz), az államadósság növekedését vizsgáló parlamenti albizottság alelnöke a testület tegnapi ülésén. Elhangzott az is, ezzel megsértették az államháztartási, a számviteli és a költségvetési törvényeket. A bizottság egyhangúlag elfogadott jelentésében az is szerepel: 2002 és 2010 között a gazdaságpolitikai hibák mellett korrupció és számos jogsértés miatt tizenkétezer milliárd forinttal nőtt az állam adóssága. Ezért súlyos felelősség terheli Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Medgyessy Péter volt kormányfőket, valamint pénzügyminisztereiket. Az albizottság így kezdeményezi, hogy két szakbizottság – az alkotmányügyi és a számvevőszéki – vizsgálja meg, a jogi környezet milyen lehetőséget ad a büntetőjogi felelősségre vonásra. Gyurcsány az adósságnövekmény öt százalékáért, Medgyessy 0,2 százalékáért, Bajnai pedig egy forintért sem vállalta a felelősséget.


*

A jelentés megállapítja azt is, nem külső kényszer, hanem gazdaságpolitika hibák sorozata, kormányzati alkalmatlanság és a magánérdekeknek a közérdek elé helyezése áll annak hátterében, hogy 2002 és 2010 között a bruttó hazai termelés (GDP) 53 százalékáról 82-re emelkedett Magyarország államadóssága. – A vizsgált nyolc év szocialista–szabad demokrata kormányai bűnt követtek el a magyar emberekkel szemben – fogalmazott az ülésen Szijjártó, hangsúlyozva: Medgyessy még meg is köszönte az első polgári kabinetnek, amiért 2002-ben jó állapotban adta át a gazdaságot, 2010-ben viszont leromlott állapotú gazdaságot örökölt az új kormány. Ez felveti a politikai felelősségen túlmutató büntetőjogi felelősség kérdését, ezért kérik fel a parlament két bizottságát a jogszabályok vizsgálatára a felelősségre vonással kapcsolatban.
A jelentés szerint az eladósodás legfőbb oka, hogy a költségvetési deficit rendre magasabb lett, mint ahogy a gazdaság teljesítőképessége engedte volna, de az is sokat nyomott a latban, hogy a válság kibontakozásával nem készítették fel a gazdaságot a krízisre, így elsőként kellett mentőcsomagot kérnünk a Nemzetközi Valutaalaptól és az Európai Uniótól. – Az szja-bevételek minden tíz forintjából hetet adósságszolgálatra kell fordítani, vagyis ez a pénz külföldre kerül, tehát minden magyar család viseli az eladósító politika következményeit – emelte ki Szijjártó. Hangsúlyozta: az eladósítás bűne túlmegy a politikai felelősségvállaláson, ezért meg kell találni a jogi felelősségre vonás alapjait, hogy ne lehessen a jövőben következmények nélkül szándékosan és bűnös módon eladósítani az országot.
A bizottság jelentésében szerepel az is, hogy az államháztartás túlköltekezése mellett az állami vállalatok adósságának megemelése, a devizában felvett hitelek egyre nagyobb aránya is jelentősen hozzájárult az adósságcsapdához. Tetézte ezt, hogy az ország hiteltelensége miatt egyre több kamatot kellett fizetni az államkötvényeink után.
Babák Mihály (Fidesz) utalt arra, a vizsgálatban meghallgatott Állami Számvevőszék korábbi vezetői szerint okkal feltételezhető, hogy szándékosan követtek el korábban bűnöket, amely révén nőtt az adósság. Aláhúzta: megsértették az államháztartási, a számviteli és a költségvetési törvényeket, miközben a korrupció is jellemezte a nyolc év gazdálkodását, amelyre Medgyessy Péter is utalt bizottsági meghallgatásakor. Babák szerint „komoly szabálysértések és a közpénzekkel kapcsolatos visszaélések vélelmezhetők”.
Pősze Lajos független képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a hitelfelvételek átterhelődtek minden magyar család pénztárcájára, miközben nem nőtt az életszínvonal, a gazdaság versenyképessége. – 2002 és 2010 között egymillió forintjába került mindenkinek az államadósság-növekedés – szögezte le. A volt kormányfők és pénzügyminiszterek meghallgatásakor Medgyessy Péter a tizenkétezermilliárd forintnyi adósságnövekmény 0,2 százalékáért, Gyurcsány Ferenc pedig az öt százalékáért vállalta a felelősséget, míg Bajnai Gordon elődeit hibáztatta az adósságfelvételért. A meghallgatott pénzügyminiszterek – László Csaba, Draskovics Tibor, Veres János és Oszkó Péter – szintén nem láttak okot felelősségük firtatására. Gyurcsány szerint „a haza szolgálata iránti, talán megalapozatlan törekvéseik” vezettek a hitelfelvételekhez.
– A trükk átlátszó: eddigi kormányzásuk eredménytelenségét akarják másra hárítani, elleplezni. A gazdaságpolitika megítélése nem tartozik a bíróság hatáskörébe. Arról mindig a választók mondtak ítéletet – ezt már Mesterházy Attila nyilatkozta a Nol.hu-nak az ülés kapcsán. Az MSZP elnöke szerint a Fidesz ismét jogellenes visszamenőleges hatályú törvénykezéssel próbálkozik. – Ezt nem hagyjuk! Sem a politikai leszámolást, sem a figyelemelterelést! Ha semmi nem állítja meg őket, akkor azt mondom: a végén meglátjuk, kin csattan az ostor! – jelentette ki. Az MSZP és az LMP nem vett részt az albizottság munkájában.

A devizahitelesekért. Rendkívüli parlamenti ülésen tárgyalna az MSZP a devizahitelesek problémáinak megoldásáról – közölte Szanyi Tibor, a párt parlamenti képviselője szombati tájékoztatóján. (MTI)