Komoly summát, milliárdos tételt húzhatnak ki az állam zsebéből az alvóvállalkozások – derül ki a szakértői becslésekből. A hozzáértők körében már régóta tartja magát az a nézet, hogy a honi társaságok jelentős része, nagyjából százezer cég nem végez érdemi tevékenységet, és vagyona sincs. A tulajdonosok a szóban forgó társaságokat mégsem szüntetik meg – vagy nemtörődömségből, vagy csalárd szándékból, vagy pedig azért, mert úgy vélik, hogy a vállalkozás egyszer még jó lehet valamire. Az alvócégek rendszerint fontos kötelezettségeiknek sem tesznek eleget, például nem nyújtanak be mérleget, azaz nem számolnak be a hatóságoknak gazdálkodásuk eredményéről. A szabályszegő cégeket az adóhivatal és a bírói fórumok szűrik ki, de mint a tapasztalatokból kiderül, a gazdasági élet megtisztítása igen sokba kerül.
*
Az alvótársaságok megszüntetésének folyamata nem nevezhető rövidnek – kezdte a helyzet értékelését a Fővárosi Bíróság (FB) gazdasági kollégiumának vezetője. Kiss Gábor kérdésünkre kifejtette: a procedúra első lépéseként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azt igyekszik megállapítani, mely cégek nem készítették el a szükséges dokumentumot. Ha a mulasztók a felszólítások ellenére sem tesznek eleget kötelességüknek, az adóhatóság kezdeményezi, hogy a cégbíróság intézkedjen megszüntetésükről. Ha az indítványt a bírói fórum megalapozottnak találja, elrendeli a mérleget nem készítő társaság kényszer-végelszámolását.
– Csakhogy – mondta Kiss Gábor – az alvóvállalkozások tulajdonosait szinte lehetetlen utolérni, az anyagi helyzetükről szóló iratok nem találhatók meg, sokszor vagyonuk sincs, és a szükséges hatósági igazolások sem szerezhetők be. Mindezek miatt az ilyen ügyek döntő többsége átkerül a fővárosi vagy a megyei bíróságra, ahol elrendelik a cég felszámolását. Ám ekkor legtöbbször arra derül fény: a társaságnak egy fillérje sincsen, így a felszámolási eljárás egyszerűsített formáját folytatják le. – A procedúra így is hónapokig eltarthat, hiszen össze kell például hívni a hitelezőket, és a papírmunkát is szükséges elvégezni – közölte a kollégiumvezető. Majd folytatta: az alvócégeknek általában annyi vagyonuk sincs, amennyiből a felszámolót ki lehetne fizetni, emiatt a szakemberek rendszerint a közkasszából kapják meg – a törvényben rögzített – minimális munkadíjat. Az FB tapasztalatai szerint az állam átlagosan százezer forintot fizet a felszámolóknak egy-egy alvóvállalkozás megszüntetéséért.
Ha a szakértői becsléseket öszszevetjük a kollégiumvezető szavaival, azt kapjuk: a százezer alvó- cég törlése – a jelenlegi szabályok mellett – akár tízmilliárd forintjába is kerülhet a magyar adófizetőknek. Az anyagiak mellett az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az adóhatóságnak és bíróságoknak is komoly munkaterhet jelent a cégvilág átrostálása. A NAV májusban arról tájékoztatta lapunkat, hogy már több mint százezer felszólítást küldött a mérleg beadásával késlekedő vállalkozásoknak, és április végéig 22 ezer társaság megszüntetését indítványozta. A folyamat a felszámolási bírók tennivalóját is növeli: ügyeik húsz százalékát a vagyontalan vállalkozások megszüntetéséhez kapcsolódó esetek adják.
Kiss Gábor szerint a problémára egy új eljárás, a gyorsított végelszámolás bevezetése jelenthetne megoldást. – A procedúra szabályait úgy kellene kialakítani – magyarázta a kollégiumvezető –, hogy a passzusok lehetővé tegyék a nincstelen, mérleget nem készítő cégek gyorsabb, olcsóbb megszüntetését. Az eljárást például egyetlen személy, a számítógépes rendszer által kiválasztott felszámoló folytathatná le. A követelésük nyilvántartásba vételéért a hitelezőknek nem kellene díjat fizetniük, ami – Kiss Gábor szerint – leginkább az adóhivatalnak és más közszervezeteknek kedvezne. Emellett könnyebbséget jelenthetne a hitelezők összehívásának elhagyása is. Mindezeken túl a felszámoló díjazásáról is új passzusokat lehetne megfogalmazni. – A változtatásokkal elérhetnénk, hogy az alvócégek megszüntetése a jelenleginél kevesebb munkát adjon az állami és igazságszolgáltatási szervezeteknek, azaz csökkenne a munkateher, egyben több idő és munkaerő jutna a polgárok ügyeinek elintézésére – érvelt a bírósági vezető. Kiss Gábor álláspontja szerint az új eljárási szabályok kialakításával mérsékelni lehetne a gazdasági élet megtisztításának közkasszát terhelő költségeit.
A kérdésről nemrégiben kikértük a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium véleményét is. A tárcánál tudatták, hogy a céges jogszabályok módosításának koncepcióját – állami vezetők részvételével – a közeljövőben tárgyalja meg a Széll Kálmán-munkacsoport. A jogalkotók célkitűzései között szerepel az is: a már nem működő, vagyontalan, mérleget nem készítő cégek kényszer-végelszámolását minél egyszerűbben és gyorsabban kell elvégezni, mégpedig úgy, hogy az ügyek ne jelentsenek nagy és felesleges munkaterhet a bíróságoknak.
Jól vámolt az adóhivatal. Az elmúlt fél évben nőtt az adóalanyok száma a Dél-Alföldön, elsősorban az adószámos magánszemélyek és a cégek tábora bővült – mondták tegnap a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékesei Szegeden. A távirati iroda tudósításából kiderült: a régióban – az előzetes tervekhez képest – 18 százalékkal nagyobb lett a vámból származó bevétel. Továbbra is sokan próbálkoznak csempészéssel, a felderített 251 bűntett legnagyobb hányadát ez a cselekmény adta. A dél-alföldi pénzügyőrök idén eddig több mint kétszázezer doboz cigarettát foglaltak le, amelyek összértéke elérte a 130 millió forintot.
origo.hu
Gázolás történt a Blaha Lujza téren, nem jár a 4-6-os villamos - fotó
