Szelektív hallás

Kaposvár önkormányzata júliustól elszállíttatta konténereit a külterületi utcasarkokról, és fizetőssé tette a hulladékszállítást. Bár a szemetes környezettől megcsömörlött lakóközösségek kezdeményezték a kukás-zsákos tárolású fizetős rendszer bevezetését, és évente legalább huszonhatmillió forintot megtakaríthat a város, az elmúlt hetek köztisztasági tapasztalata lesújtó.

Mintaszerűen kipakolt kukákat látni Kaposvárott a Toponári út két oldalán. A belterületen tiszták az utcák, nem látni a földön még egy elhullajtott papír zsebkendőt sem. Ha azonban valamelyik bekötőutat választva a közeli, természetvédelmi területen fekvő, turisztikai látványosságnak sem utolsó Deseda-tó felé vesszük az irányt, illegális szemétlerakó helyekbe ütközünk. Még az egyetlen hivatalos lerakó konténereinél is bűzlik az erdő, szemétdombokat áztat a szemerkélő eső.
Kaposvár mérete alapján Magyarországon közepes városnak, európai szinten kisvárosnak tekinthető. A megyeszékhely népessége hetvenezer fő, de százötvenezres a vonzáskörzete. Ami az elmúlt hónapban „szemétháború” címen kirobbant Kaposváron, korántsem egyedi eset. A somogyi megyeszékhelyen olyan ember az illetékes, aki három évvel ezelőtt az országban elsőként kapta meg a települések érdemes főkertésze díjat. Az adományozó Magyar Önkormányzati Főkertész Szövetség úgy ítélte meg, hogy Hartner Rudolf főkertész több mint harminc éve a gondos gazda figyelmével őrizte, gyarapította a zöld felületeket Kaposvárott. Az ő munkáját is dicséri, hogy Kaposvár 2003-ban elnyerte a Virágos Magyarországért mozgalom első díját, s ezzel részvételi lehetőséget kapott az európai megméretésen, ahol rá egy évre az európai virágos városok versenyében arany minősítést nyert. Irodája falán lóg a bekeretezett elismerés. Az elmúlt három évtizedben csaknem tízezer fát ültettek Kaposváron – ma harmincötezer fa van a városban –, a zöld területek nagysága csaknem kétmillió négyzetméter, ami jóval több, mint a hasonló méretű városokban.
Szemétügyben is Hartner Rudolf az illetékes mint a városgondnokság vezetője.
– A nyolcvanas években a város körül északon a nyolc kilométeres Deseda-tó, délen pedig a Zselic lankáinak zártkertjei népesültek be. A gazdasági kényszer sokakat kiszorított a városból, így a hatezer külterületi ingatlan jelentős része már nemcsak hétvégi nyaralóházként, hanem állandó lakhelyként szolgál. A hét végén vagy alkalomszerűen használt házakban is termelődött kommunális szemét, ezért a város időtlen idők óta huszonhat konténert helyezett el a külterületeken – világosít fel az előzményekről.
Bár a városban évente két alkalommal lomtalanítást (limlomakciót) szerveztek, a konténerek esetében mindennapossá vált, hogy nem csak a kommunális szemetet helyezték el bennük és mellettük az emberek. Az ipari tevékenységet folytató gazdasági társulások is a konténerek közelében rakták le a műanyag alkatrészeket, a szétbontott autók darabjait, hűtőgépeket, monitorokat s ezer más ömlesztett mennyiségű anyagot. Már annyira tarthatatlanná vált a helyzet, hogy a töröcskei, hivatalos nevén Zselic városrész közössége két évvel ezelőtt a konténeres tárolás megszüntetését kérte az önkormányzattól, nyolcvan család pedig – a belterületen alkalmazott módszerhez csatlakozva – kukákat és szemeteszsákokat vásárolva szerződött a köztisztasági vállalattal. Másutt kérték a konténerek áthelyezését, bízván abban, hogy nem az ő környékük lesz szemetes. Mivel ez sem vezetett eredményre, kezdett elterjedni a zselici módszer a Kaposvárhoz tartozó külterületeken, Lonkahegyen és a Róma-hegy környékén is. Júliusban a kihelyezett huszonhatból huszonnégy konténert beszedetett a város. A Deseda környékén kettőt meghagytak. Az ott élők napról napra megtöltik az óriási tartályokat háztartási hulladékkal, de az ipari szemét továbbra is ide kerül. A környék pedig olyan szemetes, mint korábban.
A kétszázhatvan hektáros Deseda az ország leghosszabb mesterséges tava, komoly turistaforgalmat vonz. Körbe lehet kerékpározni, van vitorláskikötője, kajak-kenu-bérlési lehetőséggel. Ráadásul a jól felszerelt szabad strandra egyre több olyan kaposvári jár, akinek már megfizethetetlenül messze esik a Balaton. A város az idegenforgalom miatt keletkező hulladékmennyiséget beszámítva besegít a desedai szemét elszállításába.
– A kérdés az, mekkora az a szemétmennyiség, amely kommunális szemétnek minősül. A meghagyott két konténert tizenöt nap alatt tizenkétszer cserélték. Oda hordja a szemetét boldog-boldogtalan. És az nem a normális működés jele, hogy bontott hűtőszekrényeket szállítson el a város közpénzen – mondja a szakember.
– Lehet nyomoztatni az illegális szemétlerakók után?
– Kaposváron több vállalkozás is foglalkozik illegális szemétlerakással. Tavaly decemberben a szentjakabi városrészben az önkormányzat illegális szeméttelepet számolt fel, többek között negyven hűtőszekrény vázát is elszállíttattuk. Természetesen időnként feljelentést teszünk a rendőrségen, a nyomozás kivétel nélkül eredménytelen. Tapasztalatunk szerint sokkal hasznosabb, ha valaki felírja annak az autónak a rendszámát, amelyikből a szemetet kiteszik, majd lakossági bejelentést tesz. Nincs rá nézve következménye, nem kell tanúskodnia. Sajnos ez ritka. Kikerestettük a rendszám tulajdonosát, és kiderült, hogy egy autószerelő vállalkozóé az autó. Hivatalos levélben felszólítottuk, hogy huszonnégy órán belül vagy elviszi az erdő széléről a szemetét, vagy feljelentést teszünk ellene. Elvitte.
Hartner Rudolf főkertész sokáig szemeteszsákokat őrzött az irodájában. Olyanokat, amelyeket parkok szélén hagytak, és amelyekben névvel, címmel ellátott csekkek, levelek voltak. Behívatták a szemeteszsákok gazdáját a városgondnoki irodába, de mindenki tagadta, hogy ő tette volna.
– Én beszélgetni szeretek, nem hatóságokkal fenyegetőzni. Láttam a szemükön, hogy megbánták, s azt mondták, oda fognak figyelni. Ha megbüntetjük őket, elképzelhető, hogy bosszúból újra kárt csináltak volna, szétvernek egy telefonfülkét, berúgják egy buszváró oldalát. Az engedékeny hozzáállás a legkifizetődőbb megoldás.
Az emberek tudatát nehéz befolyásolni, főleg, ha hozzászoktak az ingyenes szolgáltatáshoz. Május közepétől táblákat helyeztek ki a konténerekhez arról, hogy megváltozik a szemétgyűjtés rendje, majd a sajtóban erőteljes kampány indult, szórólapokat dobáltak be a külterületi ingatlanok postaládájába. „Tájékoztatjuk a külterületen lakókat és a telektulajdonosokat, hogy az érintettek kérésére a külterületeken kialakult kommunális hulladékgyűjtési rendszer megváltozik. A zártkerti hulladékgyűjtő konténerek használata helyett a KVG Zrt. egyéni, a belterületen is használatos szerződés alapján az ingatlanok elé kihelyezett edényzet heti egyszeri ürítésével viszi el a hulladékot. Erre szerződést kell kötni május 31-ig. Ötvenliteres edény esetén 158 forint/ürítés, 110 literesnél 346 forint/ürítés. Aki nem köt szerződést a szemét elszállítására vonatkozóan, annak 400 forintért lehetősége van erre a célra rendszeresített 110 literes zsákokat vásárolni.”
– Lassan eltelt egy hónap. Sikeres volt az átállás?
– Húsz évvel ezelőtt részt vettem egy ausztriai tanulmányúton, ahol a szelektív hulladékgyűjtés tapasztalatait mutatták be. A vállalkozás igazgatója sorra emelte fel a gyűjtőtégelyek tetejét. A papírgyűjtőben papír volt, a PET-palackosban PET-palack, ám a fehér üveges gyűjtőnél szomorúan csóválgatni kezdte a fejét. Hoszszasan kotorászott benne, majd kiemelt egy zöld üveget, s a helyére, a színes üvegek gyűjtőjébe tette. Nos, a mi szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos tapasztalatunk ehhez képest lesújtó… A külterületi állapotokról szólva: a korábbi konténerek helyén táblákat helyeztünk el, hogy az már nem szemétlerakó. Ledöntik, letakarják a táblákat, és minden második illegális szemétlerakóként működik. Gyorsan elszállítjuk a szemetet, azt remélvén, előbb-utóbb rend és tisztaság lesz. Eddig kétszázötven család vásárolt kukát, zsákot, azt jelezvén, hogy átállnak az új szemétszállítási rendre.
A hulladékok elhelyezésével kapcsolatos tudnivalókat a szülőknek kellene megtanítaniuk óvodáskorú gyermekeiknek, de az iskolai oktatás feladata is lehetne. Hartner Rudolf kertészmérnök visszaemlékszik arra az időszakra, amikor harminc éve a gyermekeit az óvodából hazahordta.
– Vettem nekik Balaton szeletet, 1 forint 60 fillér volt az ára. Türelmetlenül bontották ki az ostyás csokoládét, természetesen nem tudtak várni, rögtön meg kellett enniük. Módszeresen eljátszottam, hogy öszszegyűrtük a papírját, és beletettük a zsebünkbe. Aztán otthon egyből a konyhába mentünk, szertartásszerűen kivettük a zsebünkből, s a szemetesedénybe tettük. Valahogy így kellene elkezdeni.
Kaposvár szemetét a Nádasdy utca végén, egy természetes völgyben helyezik el. A négyezer-ötszáz köbméteres befogadóképességű szemétvölgy lassan megtelik. Nem égetik el, lezáráskor betemetik, s fákat ültetnek rá. A tervek szerint a megyeszékhelyen európai uniós támogatással korszerű, égetőműves lerakó épül majd.