A magán-nyugdíjpénztári portfólió értéke 2011. március végén, az előzetes auditált adatok alapján 3160 milliárd forint volt. Abban az esetben, ha a tagdíjbevétel havi összegét állampapírba fektették volna, az átlagos állampapír-piaci hozamokkal (MAX Composite) számolva a magán-nyugdíjpénztári portfólió jelenleg 3860 milliárd forintot érne. Ennek következtében a különbség nemzetgazdasági szinten 700 milliárd forintot tesz ki – olvasható a lapunk által megszerzett elemzésben.
Közérthetőbben ez azt jelenti: 700 milliárd forinttal érnének többet ma a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások, ha a tagdíjakra befizetett teljes összeget kockázatos befektetések helyett állampapírokba fektették volna a nyugdíjpénztárak. A kasszák gazdálkodásának „hatékonyságára” (alacsony hozamok, magas működési költségek) a Magyar Nemzet cikkeiben már évek óta folyamatosan próbálta felhívni a figyelmet.
*
Az Orbán-kormány számára készült dokumentum összeállítói arra is emlékeztetnek, hogy a rendszer 1998-as bevezetése és 2011 első negyedéve között csaknem 150 milliárd forintot költöttek saját működésükre a magánkasszák.
– Most ugrik a majom a vízbe, most kiderül, hogy ami ott van, az mennyi – így fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök még februárban azzal kapcsolatban, hogy a nyugdíjpénztári vagyon átadás-átvétele után tudják pontosan megmondani, hogyan gazdálkodtak fennállásuk óta a magánkasszák. Azóta mintegy hatszázezer ember – az állami rendszerbe visszalépő hárommillió tag csaknem ötöde – szembesülhetett azzal, hogy semmilyen kifizetésben sem részesül, de az átlagos reálhozam összege is csak néhány tízezer forint lesz.
A miniszterelnök környezetében most nem véletlenül vizsgálják azt is, hogy „mennyi lehetett volna az annyi”, hiszen a 700 milliárdos különbözet olyan óriási összeg, amelyből például fejenként több mint egymillió forintot lehetne kifizetni azoknak, akik egyetlen forint reálhozamot sem kaptak. A százmilliárdos különbözet mértéke abból a szempontból is figyelemre méltó, hogy a kifizetendő néhány tízezer forint átlagos reálhozam helyett most minden állami rendszerbe visszalépő tag jóval nagyobb összeget kapna megtakarítása után. Selmeczi Gabriella, a miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottja lapunknak július 30-án adott interjújában azt mondta, ha állampapírokba fektették volna a kasszák a pénzt, akkor csaknem kétszázezer forinttal több maradt volna egy átlagos magán-nyugdíjpénztári tag számláján.
A Magyar Nemzet néhány napja megírta: amiatt is több milliárd forinttal kevesebb kerül az egykori magán-nyugdíjpénztári tagok zsebébe, hogy a kifizetendő reálhozamok összegéből a kasszák – törvényben szabályozott módon – levonják a banki és postai utalások költségét. Összesítésünk szerint – amely a pénztárak által megadott adatok alapján készült – az egy főre jutó átutalási költség 1000-1500 forint leszl, így a kasszák összesen 2,4 milliárd és 3,6 milliárd forint közötti összeget vonhatnak le a kifizetendő reálhozamokból. Ismert, hogy a hazai magánkasszák nemzetközi szinten is kiugróan magas működési költségekkel működtek: 2011-ig minden befizetett 100 forintból 4,5 jutott a pénztárak saját költségeire.
Mindezek fényében mindenki eldöntheti, sok-e vagy kevés a 13 év alatt működési költségekre kifizetett 150 milliárd. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) már lépett: cikkünk nyomán arra szólította fel a magán-nyugdíjpénztárakat, hogy a volt tagoknak járó kifizetésből csak a minimális, ésszerűen indokolt utalási költségeket vonják le. A PSZÁF azt is bejelentette, hogy értékelni kívánja a magán-nyugdíjpénztárak költségfelszámítási gyakorlatát, ezért beszámolót kért tőlük a tagi kifizetések során felszámított költségek minimalizálása érdekében tett intézkedéseikről. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal pedig – Selmeczi Gabriella tájékoztatása szerint – novemberre teszi le a magánkasszák vagyonkezelését, szerződéseit és működési költségeit vizsgáló első jelentését az asztalra.
origo.hu
Magyar Péternek és az RTL-nek már nem fontos az árvíz
