Ez év végéig kell a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által kidolgozott, a szakminisztérium által jóváhagyott tokaji termékleírások pótlásait eljuttatni az Európai Bizottsághoz (EB) ahhoz, hogy a több évre visszanyúló, Szlovákia által felvetett névvitában végleges döntés szülessen – adta hírül tegnap a Napi Gazdaság. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa májusban adta át a régió termékleírását a szakminisztériumnak, ahonnan a nemzeti jóváhagyás után küldik tovább az Európai Bizottságnak. Nekik 2014 végéig kell dönteniük.
– Miután a névhasználatról nem született megegyezés Szlovákia és Magyarország között, mindkét állam önálló termékleírást nyújt be – mondta lapunknak a tokaji borvidék hegyközségi tanácsának küldötte. Marcinkó Ferenc viszszaidézte: a vita 2003-ra nyúlik vissza, amikor Szlovákia a történelmi hagyományokra, valamint Trianonra hivatkozva igényt tartott a Szlovákiához csatolt tokaji borrégióra és annak nevére. Hazánk engedett, és Egyeztetett emlékeztető elnevezésű megállapodást kötött északi szomszédunkkal. A 2004-ben kötött megállapodás lényege, hogy a szomszédos állam 565 hektáron (az itteni borvidék egytizedének megfelelő területen) állíthat elő tokajit, ha tejes mértékben átveszi a magyar szabályozást. A megállapodás végrehajtása kudarcba fulladt, mert Szlovákia – például az ültetvények határolásában vagy az egyes termékkategóriákban – nem tartotta be teljes mértékben a magyar előírásokat. A szlovákok nem érték be azzal, amit ők maguk kértek, hiszen a Trianon után hozzájuk került 108 hektárt helyett ők 565 hektárt akartak, majd amikor ezt a magyar fél megadta nekik, megtámadták a szerződést, és az unióhoz fordultak.
– Igaz, hogy a 2004-es uniós csatlakozáskor a történelmi borvidékek automatikusan uniós védelmet kaptak, az akkor csatlakozó tíz ország miatt viszont számos uniós törvényt változtattak, többek közt a szőlészeti és borászati törvények területén – magyarázta Marcinkó Ferenc. Mint mondta, az Európai Unió nem akart belefolyni a magyar–szlovák vitába, inkább kivárt. Az Egyeztetett emlékeztető aláírásával hazánk lemondott a történelmi borvidék védelméről, és az unió megszavazta a szőlészeti és borászati törvényt. 2009-ben Szlovákia önálló termékleírásba fogott, s ezzel egy időben lezárta az egyeztetést hazánkkal. 2010-ben pedig Szlovákia ismét jogot szerzett a Tokaj név használatára. Az Európai Bizottság elektronikus bornyilvántartó rendszerében ugyanis változás történt, amelyben a szlovákiai területen levő, addig Tokajská Vinohradnícka Oblast elnevezésű borvidék már Vinohradnícka Oblast Tokaj néven is szerepelt. Hazai szakértők értetlenül álltak az EB döntése előtt, hiszen az unió korábban már eltiltotta Szlovákiát a „tokaji” név használatától. Marcinkó Ferenc akkor úgy fogalmazott: Szlovákia az Európai Bizottság asszisztálásával, különböző furfangos akciókkal próbált jogot szerezni a tokaji név használatára, mivel az egységes tokaji borvidék létrehozását célzó tárgyalások zátonyra futottak.
– A dolog érdekessége most az, hogy két ország két külön termékleírásban nem használhatja ugyanazt a nevet, azaz a tokajit – emelte ki a küldött. Így az Európai Bizottság – dacára annak, hogy korábban kivonta magát a két ország közti vitából – most kénytelen lesz állást foglalni. – Ha nem hoz döntést a tokaji név kérdésében, Magyarország az Európai Bírósághoz fordul – szögezte le Marcinkó Ferenc.
Amennyiben a magyar elképzeléseket megfogalmazó indítványt Brüsszelben elfogadják, a szlovák követelések – akár a nagyobb termőterületet, akár a borkészítést illetően – érvényüket vesztik, és csak a magyar előírások átvételével és alkalmazásával használhatnák a tokaji nevet.
origo.hu
Ifj. Lomnici nagy titkot árult el: ezért támogatja Orbán Viktort
