Visszavonta a horvát kormány az INA-tól a kutatási engedélyt az ország északnyugati részén három területre vonatkozóan, amivel mintegy 80 milliárd köbméternyi gáz kitermelési lehetőségét veszítette el a Mol irányítása alatt működő olajtársaság – közölte szombaton honlapján a Vecernji List című napilap. A távirati iroda által idézett cikk szerint a horvát kormány újabb csapást mért a Molra azzal, hogy a Száva és a Dráva térségére, illetve az északnyugat-horvátországi szénhidrogénmezőkre vonatkozó kutatási engedélyt visszavonta. Az indoklás szerint a társaság az érintett területek 90 százalékán még meg sem kezdte a kutatási tevékenységet, amelynek márciusban lejárt a határideje.
Horvát szakértők szerint a helyzet kialakulásáért a részvények 47,26 százalékát birtokló és a céget irányító magyar Mol a felelős, „mert nem érdeke az INA növekedése”, amíg nem tudja átvenni a teljes irányítást. A horvát kormány és a Mol között az irányítási jogok miatt folyik vita. Újabb ütés volt a kormány részéről az is, hogy a héten csökkentette a gazdasági társaságok által fizetendő gázárakat – olvasható a napilap cikkében. Az INA közleményében válaszul arról írt, hogy az elmúlt néhány évben a társaság jelentős veszteséggel működött, ezért a pénzügyek és a befektetések stabilizálására, valamint az olajfinomítók korszerűsítésére, továbbá a szíriai és észak-adriai beruházásokra koncentráltak. Az idei első fél évben – a tavalyi hasonló időszakhoz képest – 57,8 százalékkal növekedve 331 millió kunát (1 kuna 36,85 forint) fektetett be a cég, miközben 4,3 százalékkal kevesebb olajterméket és 6,8 százalékkal kisebb mennyiségű gázt termelt. A lap egy névtelenséget kérő geológusra hivatkozva azt írta: az INA által elveszített koncessziós területen becslések szerint akkora mennyiségű szénhidrogén-származék található, mint amennyit az elmúlt 50 évben összesen kitermeltek Horvátországban. Csak földgázból mintegy 80 milliárd köbméterre becsülhető a felszín alatt lévő mennyiség.
Mint arról korábban többször is beszámoltunk, a Mol helyzete az elmúlt időszakban részese lett a horvát belpolitikai csatározásoknak. Különösen erősen érezhető ez az idei választási évben. Hernádi Zsolt, a magyar olajtársaság elnök-vezérigazgatója a HVG-nek adott interjújában nemrégiben úgy fogalmazott, hogy a Mol és a személye elleni támadásokat a magyar menedzsment által végrehajtott költségcsökkentő és hatékonyságjavító intézkedéseknek tudja be. Ezek nyomán ugyanis sokan elveszítették zsíros megbízásaikat.
Turistaként otthon vagyunk. A magyar turisták száma nőtt a legnagyobb mértékben júliusban Horvátországban – közölte honlapján a horvát turisztikai minisztérium. Damir Bajs miniszter az újabb rekordokat döntő júliusi idegenforgalmi adatokról szombaton a Zárához (Zadar) közeli Starigradban számolt be. Tájékoztatása szerint minden fő piacról növekedett a vendégek száma, de a legnagyobb mértékben a magyaroké. A magyarországi turisták száma 13,5 százalékkal, az általuk eltöltött vendégéjszakáké pedig 12 százalékkal emelkedett, az osztrákok 10,6, a szlovének 5 százalékkal voltak többen a múlt évihez képest.
Magyar Péternek és az RTL-nek már nem fontos az árvíz