Vad, úri tatárok után újjáépítés

Tatárjárás utáni újjáépítésről, hitről, kitartásról, a nyugati elköteleződés fontosságáról beszéltek a kormánypárti politikusok augusztus 20-án. Az ellenzéki pártok közül az MSZP és az LMP közleményben köszöntötte az ünnepet, a jobbikos Szegedi Csanád rovásírásos helységnévtáblákat avatott.

Nekünk most az újjáépítés a feladatunk, mivel a Gyurcsány-féle vad, úri tatárok szétdúlták és módszeresen kifosztották az országot – mondta Szent István ünnepe alkalmából Kövér László a Fidelitas.hu oldalon szombaton közzétett interjúban. Az Országgyűlés elnöke szerint „Gyurcsány Ferenc és társulata egész egyszerűen magát az államot verte szét, züllesztette le, és juttatta gyakorlatilag a működésképtelenség határára. Mert mennél zavarosabb a helyzet, mennél kevesebb ellenőrző és befolyásoló lehetősége van a demokrácia szabályai szerint a választópolgároknak, annál jobb azoknak az informális, elsősorban gazdasági és pénzügyi hatalmaknak a helyzete, akiket ők képviselnek az országban”. A fideszes politikus kiemelt jelentőségű célnak nevezte a határok feletti nemzetegyesítést, és elfogadtatná az utódállamok politikai elitjeivel, hogy nem egymás potenciális ellenségei, hanem bizonyos külső kihívásokhoz képest egymás potenciális szövetségesei vagyunk. A házelnök beszélt „a kollaboráns politikai erőkről” is, azokról, „akik magyarnak adják ki magukat, de valójában nem a magyarokat képviselik az adott állam politikai döntéshozatalában, hanem fordítva, a többségi politikai elit érdekeit próbálják érvényesíteni a saját maguk által vezetett közösségeken belül”. Kövér László a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Abaújszántón ünnepi beszédet is tartott, ahol háromszáz határon túli magyar vett részt.
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes szombat este Veszprémben tartott beszédet, amelyben kiemelte: István király nem az államalapítással alkotott igazán nagyot, hanem „az a döntése volt merész, amikor elkötelezte Magyarországot a nyugati kereszténység, a nyugati kultúra mellett”. Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke Szent István debreceni domborműve előtt arról beszélt: hittel, kitartással, munkával az országot újjá lehet építeni.
Sopronpusztán, a páneurópai piknik 22. évfordulóján Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter Magyarország új korszakáról beszélt. Kijelentette, a kilábalás egyik kulcsa a belső fogyasztás növelése, illetve az, hogy „nem utasításokat fogadunk el külföldről, hanem partnerként viszonyulunk minden intézményhez, kormányhoz, és a velük való folyamatos egyeztetésben hozzuk meg azokat a döntéseket, amelyek a magyar nemzeti érdekek szempontjából fontosak”. A tárcavezető a helyszínen emlékparkot avatott.
Mesterházy Attila MSZP-elnök közleményt adott ki, amelyben kifejtette, hogy „hitet, meggyőződést, kitartó munkát, elkötelezettséget, fegyelmezettséget, a realitásokkal való bátor szembenézést, előrelátó, bölcs politikát lehet tanulni a Szent István-i örökségből”. LMP-s politikusok sem álltak ki az emberek elé az ünnep alkalmából, közleményüket pedig elsősorban kormányellenes állásfoglalásnak lehet tekinteni. Azt írták, hogy „az akarnokság politikai kultúrája” helyett Szent István ünnepén a valódi nemzeti együttműködés politikai kultúráját kérik számon az ország újjászervezését hirdető kormányon. A Jobbik még közleményt sem adott ki az ünnepen, bár Szegedi Csanád európai parlamenti képviselő felavatott hét rovásírásos helységnévtáblát.
Az állami ünnepségek szombat reggel kezdődtek, amikor katonai tiszteletadás mellett felvonták a köztársaság lobogóját a Parlament előtti Kossuth téren. Az eseményen jelen volt Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke is. A nap egyik záróakkordja pedig az volt, amikor az Orczy Kultúrkert Egyesület Miénk a ház elnevezésű projektjét felkarolva az Országgyűlés Hivatala száz kisgyermeket hívott meg a Parlamentbe, akik a tűzijáték után felkapcsolták az épület új díszkivilágítását.

Háromszázezer néző. Probléma nélkül véget értek az augusztus 20-i állami rendezvények – közölte a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárság. Az Országházat több mint 12 ezren tekintették meg, a szabadtéri rendezvényeknek több százezer látogatója volt. A budapesti tűzijátékot 300 ezren nézték végig. Ezzel egy időben Baján és Debrecenben is volt tűzijáték. A három program összesen 132 millió forintba került.