A támadókról és indítékaikról a merényleteket követő órákban csak találgatások láttak napvilágot, és egyetlen nemzetközi vagy helyi csoport vagy személy sem vállalta magára elkövetésüket. Az is tény, hogy Norvégiában – amely tagja a NATO-nak, és részt vesz az afganisztáni és a líbiai hadműveletekben – a második világháború óta nem történt merénylet. Mozlim szélsőségesek Norvégiát is megfenyegették nemzetközi katonai szerepvállalása miatt.
A robbantás helyszínén több épület erősen megrongálódott, több helyen tűz keletkezett, a miniszterelnökségnek helyet adó irodaépület ablakainak nagyobb része betört. Jens Stoltenberg kormányfő azonban nem tartózkodott az irodájában, és nem sérült meg – közölték. A helyszínen egy összeroncsolódott gépkocsi volt látható a hírügynökségek képein, meg nem erősített találgatások szerint ebben rejtették el a pokolgépet az ismeretlen tettesek. A járdákat üvegszilánkok borítják, a környéket további cserepek lehullásának veszélye miatt lezárták, ahogy az Oslóból kifelé vezető utakat is.
A kormánypárt ifjúsági táborában – ahol 560-an voltak jelen – egy rendőregyenruhába öltözött férfi kezdett lövöldözni Oslo közelében, Utoeya szigetén, ahová a miniszterelnököt is várták. Szemtanúk szerint a férfi kivégzésre emlékeztető módon gyilkolta le áldozatait, akik többsége tizen-, huszonéves fiatal volt. A lövöldözőt állítólag elfogták.
A közszolgálati tv-csatorna szerint a rendőrség gyorsan megállapította, hogy a robbantás és a táborbeli lövöldözés összefügg egymással.
*
A detonáció a kormányzati negyedben történt, ahol szinte az összes minisztérium van. A pokolgép a miniszterelnöki hivatal és egy sajtóközpont közelében robbant fel. A miniszterelnökségnek helyet adó 17 emeletes épület ablakainak nagy része betört. Az irodákat kiürítették, a kormányzati negyedet lezárták, a rendőrség kutyákkal keresett esetleges más pokolgépet. Egy későbbi jelentés szerint kiürítették az oslói főpályaudvart. Szemtanúk szerint este katonák foglaltak el állásokat a belváros körül. A norvég miniszterelnök „nagyon súlyosnak” minősítette a merénylet nyomán kialakult oslói helyzetet a médiának ismeretlen helyről adott nyilatkozatában. Jens Stoltenberg korainak mondta viszont, hogy egyértelműen terroristáknak tulajdonítsák a miniszterelnöki hivatal közvetlen közelében végrehajtott robbantást. Közölte, hogy tudomása szerint a kormány többi tagja is sértetlen. Hollétét – a rendőrség tanácsára hivatkozva – nem árulta el. „Még ha az ember fel is van készülve ilyesmire, ha megtörténik, az mindig elég drámai” – jelentette ki a miniszterelnök a TV2 televíziónak, amelynek épületét később egy gyanús csomag miatt kiürítették.
Egy Norvégiában élő magyar szemtanú, Bodó Benjámin arról számolt be az MTI-nek telefonon, hogy ő két rövid villamosmegállónyira járt, amikor egy nagyon erős dörrenést hallott. Az esős időjárás miatt először sokan mennydörgésre gyanakodtak, de a rendőrök, mentők és tűzoltók megjelenése ezt cáfolta. A tűzjelző szirénák még két órával később is hangosan szóltak a városrészben. Noha a rendőrség lezárta a teljes negyedet, mintegy száz méterre meg lehetett közelíteni a helyszínt, és a beszámoló szerint egy kirakat még ott is betört a légnyomástól.
Ami az Utoeya szigetén történt második incidenst illeti, a hírcsatornákon áramló információkból tegnap este azt lehetett leszűrni, hogy a kormányzó Munkáspárt ifjúsági szervezetének táborát, az ott tartózkodó több száz tizenéves fiatalt érte a támadás. Egy rendőrruhába öltözött férfi – akit az egyik szemtanú „északi típusúnak” írt le – nyitott tüzet rájuk, miután azzal hívta magához őket, hogy a belvárosi robbantás miatt érkezett, a biztonságukról gondoskodni. A hírügynökségek szerint kivégzéshez hasonló jelenetek történtek, amint a merénylő módszeresen agyonlőtte – feltehetően automata fegyverrel – a körülötte összegyűlteket. Voltak, akik úszva próbáltak menekülni, hiába. Őket a vízben érte a halálos lövés, többen partra mosott holttestekről beszéltek. Szemtanúk húsznál is több áldozatról számoltak be. A tettest elfogták.
Biztonsági szakértők szerint iszlamistákra és szélsőjobboldali aktivistákra egyaránt rávetülhet a gyanú árnyéka, hogy ők követték el az oslói robbantásos merényletet és a lövöldözést a kormányzó párt ifjúsági szekciójának táborában. Norvégiában – mint Nyugat-Európában és Skandináviában mindenütt – nagy mozlim közösség él, és az elmúlt években lelepleztek néhány szélsőségest, akik merényletre készültek. Norvégia ezeknek a csoportoknak azért is a célpontjává válhatott, mert az ország részt vesz a mozlim országokban (elsősorban Afganisztánban és Líbiában) zajló nyugati, NATO-intervenciókban. Emlékezetes az is, hogy a Mohamed prófétát kigúnyoló dán karikatúrákat több norvég lap is utánközölte, amiért a szélsőségesek – így Ajman az-Zavahri, az al-Kaida jelenlegi vezetője – is megfenyegette Norvégiát, más országokhoz hasonlóan.
A merényletet elítélte Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke és Anders Fogh Rasmussen, a NATO-főtitkára is. Mindketten arra emlékeztettek, hogy egyetlen ország sem érezheti magát biztonságban az „ilyesfajta” támadásoktól.
origo.hu
Egyre nagyobb bajban a SPAR - heti összefoglaló
