Vízió

Néhány szavunk jelentésváltozáson megy át napjainkban. A vízió jelentésbővülését is megfigyelhetjük. A jelentés szűkülése vagy bővülése mindig is része volt a nyelvtörténeti folyamatoknak, úgyhogy magát a jelentésváltozást nem kifogásolhatjuk. Mindössze arról van szó, hogy elfogadjuk-e a vízió új jelentését vagy sem.
Tótfalusi István 2004-ben publikált Idegenszó-tára ezt írja: Vízió – látomás, jelenés, káprázat; rémkép, rémlátomás. A latinban is visio, ugyanebben a jelentésben. A videre, visum ’lát’ igéből származik. Innen vannak a video- előtagú összetételek, s ehhez a szócsaládhoz tartozik a vizit, a vizuális, a vízum és még sok egyéb. Az Idegenszó-tár nem közöl más jelentéseket.
A hétkötetes értelmező szótár ugyanezt a jelentést adta meg úgy negyven évvel ezelőtt, csak bővebben: „A felcsigázott vagy betegesen élénk képzelet működése által felidézett jelenség, látási érzékcsalódás keltette kép; látomás”, például rettenetes víziói, látomásai vannak valakinek. Másik jelentése: „Az alkotó művész képzeletében megjelenő, látomásszerű, mozgalmas kép”, például az alkotás, a teremtés víziói. Ecsethez, tollhoz, vésőhöz nyúlt, hogy megörökítse vízióit.
A víziónak újabb jelentése fejlődött ki az utóbbi években. Nézzünk meg néhány példát! Egyik politikusunk mondta egy interjúban: „Azt gondolom, hogy a ma is ismert, híres vezetők, mint amilyen Klebelsberg Kunó is volt, fölé tudtak emelkedni ezeknek a konfliktusoknak, valódi kompromisszumokat kötöttek, víziókat adtak, s nem a saját személyes elképzeléseiket akarták rákényszeríteni a többségre” (Magyar Nemzet, 2011. június 25.). Voltak tehát elveik, elgondolásaik – a vízió jelentése itt megvalósítható elgondolás, irányelv, iránymutatás, koncepció. Talán az is benne van a jelentésben, hogy nagyszabású, átfogó, sőt közérdekű elgondolás. Sokfélét gondolhat az ember, csak azt nem, hogy látomás vagy rémkép.
Felsőoktatással foglalkozó tanulmány szakértő szerzői írták (Magyar Nemzet, 2011. június 24.): „A jelenlegi rendszer (…) nem elősegítője, hanem gátja Magyarország megmaradásának. Miért? Azért, mert a jelenlegi felsőoktatási rendszerből hiányzik a vízió, s azért nincs világos vízió, mert rossz a kérdésfeltevés.” Később: „Hogyan lehet mindezt megtenni? Erre a vízióra kell építkeznie a »hogyan? « problémája megoldásának. Létre kellene hozni egy új struktúrát, a nemzeti felsőoktatás rendszerét.” Itt kifejezetten terv, javaslat, elgondolás értelemben hámozható ki a vízió jelentése. A szövegkörnyezet alapján még az is feltehető, hogy a „dobjuk ki a régit, s csináljunk teljesen újat” jelentés is belefér a vízió tartományába, tehát teljesen új elképzelés. Ráadásul nagyvonalú. (Nem tudom, van-e ilyen Oxfordban vagy Cambridge-ben, az az érzésem, hogy a megőrizve újítás elve szerint építkeznek közel ezer éve.)
Lehetséges, hogy a vízió új jelentése nem belső fejlemény, hanem angol hatásra keletkezett. Az oxfordi angol értelmező szótár második helyen hozza a látomás jelentést, az első: képzelőerő, a meglátás képessége, előre látni valamit, megragadni a tények mögötti igazságot. Ez a jelentés mindenképpen hathatott a vízió újabban észlelhető hazai használatára. Akárhogyan van is, számomra még furcsa a vízió ilyen jelentésbővülése. Amikor hallom-olvasom, belejátszik az eredeti ’látomás’, és nem mindig pozitív a felidézett képzet. Nem is szólva arról, hogy egyelőre modorosságnak tűnik. De valószínűleg meg fogjuk szokni, vagy kikopik, mint sok egyéb divatszó.